Bácsfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bácsfalu hajdani település a mai Romániában, Brassó megyében, jelenleg Szecseleváros része.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település Brassótól 10 km-re a Nagykőhavas lábánál fekszik. Brassótól délkeletre, a Barcaság keleti peremén, Türkös déli szomszédjában helyezkedik el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bácsfalu nevét 1336-ban említette először oklevél Zlanfalua néven, mikor Nagy Lajos király Ztanislaus comesnek adományozta.

1460-ban Badfalva néven írták nevét. Törcsvár egyik települése, és 1498-ig annak tartozéka volt.

Bácsfalu a Tömösi-hágó bejáratánál fekszik. A szoroson át lakosai élénk fuvarozást űztek. Legelső lakói bácsok (juhászok) voltak, kik juhtenyésztéssel foglalkoztak.

1498-tól 1848-ig Brassó jobbágyfaluja volt. Lakói kötelesek voltak a határon átvezető hegyi ösvényen őrszolgálatot teljesíteni.

1848 októberében Agyagfalván megtartott székely nemzeti gyűlésen Brassó vidék magyar csángó falvai, köztük Bácsfalu is arra kérték a nagygyűlés vezetőségét, hogy ők is a székelység honvédelmi rendszeréhez tartozhassanak.

A 19. században szekeresfaluként tartották számon, míg a később betelepedett román lakói juhtenyésztéssel foglalkoztak.

A 20. század elején Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott.

1910-ben 2017 lakosa volt, ebből 1223 magyar, 20 német, 648 román, 90 cigány volt, melyből 126 római katolikus, 1040 evangélikus, 779 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus temploma barokk stílusban épült.
  • Ortodox temploma

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]