Csernátfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csernátfalu hajdani település a mai Romániában, Brassó megyében, Szecseleváros része.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brassótól keletre, Türkös és Hosszúfalu közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csernátfalu neve már 1332-1337 között feltünt a pápai tizedjegyzékben, ahol Pál nevű papját említették, aki 60 dénár pápai tizedet fizetett, tehát már ekkor egyházas hely lehetett.

1366-ban Charnadfalva, 1444-ben Chernatha, 1456-ban Zent Mihali, 1459-ben Zentmihalfalwa, Tharmatfalwa 1507-ben Mechelsoorff, 1509-ben Michelsdorff, 1513-ban Charnathfallw néven említették az oklevelek.

1427-1440 között már önálló egyházközség alakult ki itt Szent Mihály eclésia néven, melyhez hozzátartozott Bácsfalu, Türkös, Hosszúfalu, Tatrang, Porkerec és Zajzon is.

Csernátfalu a környező csángó falvakkal együtt a Törcsvári uradalomhoz tartozott egészen 1498-ig, ekkor Brassó városa szerezte meg az uradalmat és a hozzá tartozó falvakat, köztük Csernátfalut is.

1625-ben Csernátfalu Hétfalu vidékének kereskedelmi központját is betöltötte. A falunak keresett vására volt, melyet azonban később Brassó betiltott és csak 1842-ben kapott újra vásártartási engedélyt.

1848 októberében Agyagfalván megtartott székely nemzeti gyűlésen Brassó vidékének magyar csángó falvai, köztük Csernátfalu is arra kérték a nagygyűlés vezetőségét, hogy ők is a székelység honvédelmi rendszeréhez tartozhassanak.

A 20. század elején Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott.

1910-ben 2561 lakosa volt, ebből 1981 magyar, 28 német, 545 román volt, melyből 164 római katolikus, 1719 evangélikus, 550 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom
  • Evangélikus templom

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]