Borosbocsárd
| Borosbocsárd (Bucerdea Vinoasă) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarigen |
| Népesség | |
| Népesség | 957 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Gyulafehérvártól északnyugatra fekvő település.
Története [szerkesztés]
Borosbocsárd Árpád-kori település. Nevét 1232-ben említette először oklevél Buchard néven.
1299-ben Buchard, Aranyászut, Bech, Bocsárdmező, Bocsárdpatakfő 1332-1336 között Buchard, 1486-tól Borosboczard néven írták.
A település az erdélyi káptalan birtokai közé tartozott, és a bocsárdi népek Krakkó-val voltak határosak.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 80 dénár pápai tizedet fizetett.
1442-ben a település a Kecsetiek adománybirtoka volt, de Hunyadi János erdélyi vajda magának foglalta el.
1486-ban Borosbocsárd néven írták.
1848-ban román felkelők a falu 40 magyar lakosát mészárolták le.
A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Magyarigeni járásához tartozott.
1910-ben 1277 lakosából 11 magyar, 1266 román volt. Ebből 557 görög katolikus, 710 görögkeleti ortodox volt.
1974-ben Magyarigen község faluja volt.
Források [szerkesztés]
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv.

