Zsidve

Zsidve (Jidvei)
Az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Alsókápolna, Bolkács, Küküllőfajsz és Szásznagyvesszős
Polgármester	Alin Trif (PD-L), 2012
Irányítószám	517385
Népesség
Népesség	1215 fő (2002) +/-
Község népessége	5272 (2007)
Magyar lakosság	48
Népsűrűség	50 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	105,12 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zsidve Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 13′ 0″, k. h. 24° 6′ 0″46.2166666667, 24.1
Zsidve weboldala

Zsidve (románul Jidvei, németül Seiden vagy Seibrich) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése

Balázsfalvától húsz km-re északkeletre, a Kis-Küküllő bal partján fekszik.

Nevének eredete

Kettős, magyar–szláv névadású. Első említése (1309-ben Sido, később 1323-ban Sydo) alapján egy Zsidó nevű személyről nevezték el. Mai magyar és román nevének alapja a 'zsidók' jelentésű szláv židove szó (1319: Sythwe, 1324: Sytue, 1332: Situk, 1343: Zytue). 1808-ban németül Seiden vagy Sögden, románul Sidve, magyarul Sitve volt a neve. Német neve talán a 'selyemből való' jelentésű seiden szó hatására alakult ki.

Története

Vármegyei területen létrejött szász falu volt. 1424 és 1876 között északkeleti része Küküllő vármegyéhez, délnyugati része a Királyföldhöz, 1876 után az egész falu Kisküküllő vármegyéhez tartozott. 1894-ben gyógyszertár nyílt benne.

A két világháború között a hetedik legjelentősebb bortermőhely volt Erdélyben.

1945-ben 236 lakosát hurcolták kényszermunkára a Szovjetunióba, akik közül 26-an ott életüket veszítették, sokan pedig a visszatérés helyett a Németországban való letelepedést választották. Az ő családegyesítésükkel kezdődött meg 1952-ben a szász lakosság kivándorlása. 1984-ben alakult meg a zsidvei származású szászok szövetsége.

Népessége

• 1786-ban 1084 evangélikus német lakosát írták össze.
• 1850-ben 1290 lakosából 999 volt német, 159 román és 129 cigány nemzetiségű; 1001 evangélikus és 288 görög katolikus vallású.
• 1900-ban 1362 lakosából 1044 volt német, 254 román és 64 magyar nemzetiségű; 1046 evangélikus, 251 görög katolikus és 39 református vallású.
• 2002-ben 1215 lakosából 956 volt román, 148 cigány, 63 német és 48 magyar nemzetiségű; 839 ortodox, 240 görög katolikus, 81 evangélikus és 21 református vallású.

Látnivalók

• Evangélikus templomának szentélye eredetileg a 13. században épült, de a 15. században teljesen átépítették. Hajója 1795-ből való. Különálló tornyát 1804-ben magasították. Eredetileg kettős védőfalát egy szakasz kivételével és bástyatornyát 1808-ban lebontották.

Gazdasága

• Az 1972–1974-ben felépültés az 1990-es évek végén magánosított, 1050 vagon tárolókapacitású zsidvei borászati kombinát 2005-ben Fehér megye legnagyobb adóbefizetője volt. A hozzátartozó, összesen ezer hektárnyi, 400–450 méter magasságban fekvő ültetvényeken 22 fajta szőlő terem. Itt készítik a legjobb minőségű erdélyi királyleánykát, egyéb híres borai pedig a fehér leányka, az olaszrizling, a fűszeres tramini, a sauvignon blanc és az ottonel muskotály. A vállalat része a küküllővári pezsgő- és a balázsfalvi almaborüzem és borpárlatot is előállítanak.

Források

• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  Online elérés

Külső hivatkozások

• A község hivatalos honlapja (románul)
• A borkombinát honlapja (angolul)
• A zsidvei templom – Jupiter.elte.hu
• Falutörténet (németül)