Alsókarácsonfalva
| Alsókarácsonfalva (Crăciunelu de Jos) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Fehér |
| Rang | község |
| Községközpont | Alsókarácsonfalva |
| Népesség | |
| Népesség | 2092 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 102 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsókarácsonfalva
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 10′ 20″, k. h. 23° 50′ 03″ | |
Alsókarácsonfalva (Crăciunelu de Jos), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Balázsfalvától nyugatra, a Kis-Küküllő jobb partján, Balázsfalva, Búzásbocsárd és Oláhcsesztve közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Árpád-kori település. Nevét 1272-ben említette először oklevél Aruszegh néven.
1324-ben Karachyni, 1410-ben Karachonfalua (Aruszeg), 1733-ban Alsó-Kracsunfalva, 1750-ben Krecsunel, 1808-ban Karacsonfalva néven írták.
1272-ben V. István király a székely Péter fia Péternek adományozta a falut.
1313-ban a Veresegyház-székesi uradalom határjárásában említették, mint Gyógyi András fiainak birtokát.
1324-ben Károly Róbert király itt, Karácsonyfalván adott ki oklevelet.
1410-ben a Karácsonyfalvaként nevezett Árosszeg települést a Gyógyiak birtokai közt sorolták fel.
1410-ben a diódi váruradalom tartozéka volt, majd 1461-ben Szilágyi Mihály kormányzó kapta meg.
A 18–19. században Bethlen birtok volt. 1910-ben itt a Bethlenek kúriáját említették.
1910-ben 1404 lakosából 213 magyar, 1185 román volt. Ebből 44 római katolikus, 1184 görög katolikus, 148 református volt.
A 20. század elején Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög katolikus temploma
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források[szerkesztés]
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
.svg){kind=small}
