Aranyosvágás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranyosvágás (Vadu Moților)
Aranyosvágás görögkeleti temploma
Aranyosvágás görögkeleti temploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségAranyosvágás
Rangközségközpont
Irányítószám517795
SIRUTA-kód8238
Népesség
Népesség176 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 23′ 42″, k. h. 22° 57′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 42″, k. h. 22° 57′ 52″
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosvágás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aranyosvágás (Vadu Moților), falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése[szerkesztés]

A Gyalui-havasok alatt, a Nagy-Aranyos patak völgyében, Fehérvölgy, Feketevölgy és Topánfalva közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Aranyosvágás látképe

Aranyosvágás 660 és 1275 méter közötti tengerszint feletti magasságban fekvő település, nevét 1770-ben említette először oklevél Szekatura néven.

1861-ben Szeketura, 1888-ban Szekatura, 1913-ban Aranyosvágás néven írták.

Az Aranyos-patak mellett 7 kilométer hosszúságban elterülő községhez jelenleg 12 falu tartozik. A környék híres aranymosó övezet volt egykor, melynek nyomait mára már csak az aranymosás után fennmaradó földhalmok, és aranyásó alagutak jelzik.

Aranyosvágásnál, a Lăzești patak völgyében gyapjú és gyapjútermékek feldolgozására és mosására alkalmas kallómalmok és ványolók működtek még a 20. század elején is, azt kihasználva, hogy a patak vizéből hiányzanak az oxidok, amelyek piros színt kölcsönöznének a fehér termékeknek. Az egykori kallómalmokból mára már csak 5 működik.

1910-ben 1967 lakosából 1962 román volt, és 1962 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Topánfalvi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Ortodox fatemploma 1516-ban épült, 1884-ben azonban villámcsapás miatt leégett. A település jelenlegi templomát 1885-1893 között építették.
  • Népművészeti múzeum
  • Kallómalmok

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]