Fejér megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fejér megye
HUN Fejér COA.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megyeszékhely Székesfehérvár
Kistérségek száma 10
Települések száma 108
megyei jogú városok 2
egyéb városok 13
ISO 3166-2 HU-FE
Népesség
Teljes népesség 427 416 fő (2010. január 1.)[1] +/-
Népsűrűség 98,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4358,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Fejer.svg
Fejér megye elhelyezkedése Magyarországon
Fejér megye weboldala

Fejér megye a Dunántúlon található, Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megye határolja. Székhelye Székesfehérvár.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Fejér megye az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezenkívül a Bakony keleti része és a teljes Vértes hegység, valamint a Gerecse, továbbá a Bicskei-dombság és a 27 km² területű Velencei-tó színesítik a terület domborzatát.

[szerkesztés] Tavai

[szerkesztés] Folyóvizei

Lásd még: Fejér megye védett természeti értékeinek listája

[szerkesztés] Fejér megyére jellemző földrajzi pontjai

[szerkesztés] Történelem

A székesfehérvári püspöki palota

A megye területén már 20 000 évvel ezelőtt léteztek emberi települések a mai Nadap és Csór községek környékén. A Bicskéről előkerült, a neolitikum idejéből származó leletek világhírűek. Az i. e. 3. évezred végétől az i. e. 1. évezred elejéig máig ismeretlen nevű népek éltek itt és építettek többek közt földvárakat is. Közvetlenül a rómaiak előtti időszakból kelta nyomokra is bukkantak a régészek. A rómaiak idején már több állandó település volt Fejér megye mai területén: a székhely Gorsium volt, de Baracs (Annamatia) és Dunaújváros (Intercisa) is ismert település volt. A középkor hajnalán hunok, gótok, longobárdok és avarok tartózkodtak a Duna mentén. 586-tól folyamatosan érkeztek nomád népek egészen Árpád és a magyarok bejöveteléig.

895 és 900 között érkeztek a honfoglaló magyarok erre az országrészre, amely központi elhelyezkedése révén a fejedelmi Megyer törzs szálláshelye lett. Géza fejedelem székhelyén kezdett kiépülni a mai Székesfehérvár (akkoriban: Fehérvár). A város I. István korában a területi alapon szerveződő királyi vármegyerendszerben megyeszékhellyé vált. Székesfehérvár volt a 16. század közepéig a magyar királyok koronázási városa és a legtöbbjük temetkezési helyszíne is.

A középkori Fejér vármegye magába foglalta a Duna-Tisza közén elhelyezkedő egykori Soltszék területét is. A megyében besenyők és kunok is letelepedtek az Árpád-kor végén. 1333-ban már alispán és szolgabíró is működött az akkor már nemesi vármegyében.

A megye területe 1543 és 1688 között török uralom alatt állt. A török közigazgatás három szandzsákja fedte le: a budai, a székesfehérvári és a simontornyai. A török uralom és a háborúk alatt a falvak pusztulásnak indultak, a lakosságszám csökkent. 1692-ben szervezték újjá a közigazgatást, Székesfehérvár csak 1703-ban lett ismét szabad királyi város. A megye nagy területeit birtokul kapó nemesi családok között voltak a Batthyányak, Zichyek, Hochburgok és Heisterek. A 17. század folyamán a magyarok mellett szlovák és német lakók telepedtek le a török időkben elnéptelenedett területekre. A 18. század végére kialakult a megye lakóinak jellegzetes paraszti kultúrája.

Az 1860-as évektől a vasút megjelenése forradalmasította a közlekedést.

[szerkesztés] Közigazgatási beosztás 1950-1990 között

[szerkesztés] Járások 1950–1983 között

Fejér megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt öt járás (Adonyi, Bicskei, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári) tartozott. A megyerendezéskor idecsatolták Veszprém megyétől az Enyingi járást, így 1950. február 1-jétől hat járás volt Fejér megye területén.

Ezt követően 1983-ig, a járások megszűnéséig alig történt változás a megye járási beosztásában. 1957-ben az Adonyi járás székhelyét Sztálinvárosba helyezték és neve ennek megfelelően Sztálinvárosi járás lett, majd elnevezése 1961-ben az új székhely névváltozását követve Dunaújvárosi járásra változott. Szintén 1961-ben szűnt meg az Enyingi járás: felosztották a Sárbogárdi és a Székesfehérvári járás között. Így tehát 1961-től a járások megszűnéséig, 1983 végéig a megyéhez öt járás tartozott (Bicskei, Dunaújvárosi, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári).

[szerkesztés] Városok 1950–1983 között

Fejér megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Székesfehérvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Székesfehérvár attól kezdve a megyéhez tartozott. Rajta kívül 1983-ig csak Dunapentele kapott városi rangot 1951-ben, melynek neve még ugyanabban az évben Sztálinváros lett, majd 1961-től Dunaújváros. 1954-ig mindkét város jogállása közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.

[szerkesztés] Városkörnyékek 1971‑1983 között

Fejér megye mindkét városa körül már 1983 előtt alakult városkörnyék: a Dunaújvárosi 1977-ben, a Székesfehérvári pedig 1981 végén. Mindkét város járásszékhely is maradt, csupán a közvetlen szomszédságukba eső néhány községet osztották be hozzájuk.

[szerkesztés] Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

1984 elején az országban új közigazgatási rendszert vezettek be, ezért valamennyi járás megszűnt. A Dunaújvárosi járás valamennyi községét Dunaújváros városkörnyékéhez osztották be, a Székesfehérvári járás nyugati felét pedig Székesfehérváréhoz. Mór a megyében harmadikként városi rangot kapott, a másik két járásszékhely (Bicske és Sárbogárd) valamint a Velencei-tó környékének központja, Gárdony városi jogú nagyközség lett. Az előbbi kettő 1986-ban, Gárdony pedig 1989-ben városi rangot kapott.

1989-ben Székesfehérvár azon három megyeszékhely között volt, amelyeket az Elnöki Tanács megyei várossá nyilvánított, így 1990-ben, a tanácsrendszer megszűnésekor Fejér megyében már hat város volt, közülük egy megyei város.

[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás

A közgyűlés elnöke Vargha Tamás, főállású alelnök: Balsay István

A közgyűlés munkáját két további társadalmi alelnök segíti.

Mór központja a katolikus templommal
Bakonycsernye, falu a keleti Bakonyban a megye legnyugatibb helysége
    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kistérségek

Fejér megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)[2]:

Kistérség neve Székhelye Terület
(km²)		 Lélekszám
(2007. január 1.)		 Település,
kerület
Abai kistérség Aba 467,16 24 095 9
Adonyi kistérség Adony 319,96 24 678 8
Bicskei kistérség Bicske 642,71 38 984 17
Dunaújvárosi kistérség Dunaújváros 371,73 73 781 9
Enyingi kistérség Enying 433,11 21 442 9
Ercsi kistérség Ercsi 212,67 23 283 6
Gárdonyi kistérség Gárdony 265,17 25 321 9
Móri kistérség Mór 417,55 34 906 13
Sárbogárdi kistérség Sárbogárd 561,28 25 878 10
Székesfehérvári kistérség Székesfehérvár 667,14 136 343 18

[szerkesztés] Népesség

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdaság

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1.ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. (11), 2. Alcoa-Köfém Kft. (22), 3. Philips Industries Magyarország Kft. (49).

[szerkesztés] Közlekedés

A Bory-vár Székesfehérváron
Velencei-tó
Egy tipikus Fejér megyei falu: Nadap
    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kultúra

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd:

[szerkesztés] Turizmus

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A megye turisztikai vonzerejét a műemlékek sokasága, a természetvédelmi területek és a Velencei-tó üdülő- és kirándulóövezete jelenti.

[szerkesztés] Kulturális turizmus

Nevezetességek Fejér megyében:

Tác - Gorsium

Székesfehérvár

A hajdani Alba Regia az Árpád-házi királyok első székhelye volt. Bazilikájában 500 év alatt 37 királyt és 39 királynét koronáztak meg, itt nyugszik I. Szent István király. Látnivalói a ferences templom és rendház, a püspöki Palota, a Győri-ház, a Hiemer-ház, a Vörösmarty tér romantikus lakóházai, a Palotanegyed Skanzenje, a vár, a Fehérvári Babaház, a Schaár Erzsébet Gyűjtemény.

Martonvásár

Híres látnivalója a Beethoveen Emlékmúzeumot is rejtő Brunszvik-kastély. A birtokot Brunszvik Antal Mária Teréziától kapta, a kastély jelenlegi formája az 1870-es neogótikus stílusú átépítés eredménye. Parkjának közepén tó terül el, benne szigettel és szabadtéri színpaddal. Beethovent a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta e helyre, több darabját is a családtagoknak ajánlotta. A múzeumban megtekinthető a zeneszerző hajtincse, szoborportréja, arcképe, betekintést nyerhetünk magyar vonatkozású műveibe és kapcsolataiba. A kastély az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének otthona.

Tác (Gorsium)

Gorsium első ásatásakor (1934-1939) háromapszisos épületre leltek. A 200 hektárnyi területen elhelyezkedő római település feltárását 1958-ban kezdték el. Ma Gorsium már a nagy Duna vidéki római feltárások egyikévé vált, értéke "az antik világ zavartalan megjelenítésének lehetősége". Különleges emlékét a Szent István Király Múzeum Régészeti Park mutatja be.

[szerkesztés] Üdülőturizmus

Velencei-tó

Magyarország második legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. Agárd a Velencei-tó legjelentősebb üdülőhelye, élénk horgász- és evezősközpont (vitorlás, kajak, kenu).

Lásd még:

[szerkesztés] Települései

[szerkesztés] Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján)[3]

Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1. HUN Székesfehérvár COA.jpg Székesfehérvár 101 943 fő (2011. január 1.)[4] +/-▲ Székesfehérvári kistérség
2. HUN Dunaújváros COA.jpg Dunaújváros 48 104 fő (2011. január 1.)[5] +/-▼ Dunaújvárosi kistérség
3. HUN Mór COA.jpg Mór 14 327 fő (2010. január 1.)[6] +/-▼ Móri kistérség
4. HUN Sárbogárd COA.jpg Sárbogárd 12 715 fő (2010. január 1.)[7] +/-▼ Sárbogárdi kistérség
5. HUN Bicske COA.jpg Bicske 11 579 fő (2010. január 1.)[8] +/-▼ Bicskei kistérség
6. HUN Gárdony COA.jpg Gárdony 9551 fő (2010. január 1.)[9] +/-▲ Gárdonyi kistérség
7. HUN Ercsi COA.jpg Ercsi 8282 fő (2010. január 1.)[10] +/-▼ Ercsi kistérség
8. HUN Enying COA.jpg Enying 6922 fő (2010. január 1.)[11] +/-▼ Enyingi kistérség
9. HUN Polgárdi COA.jpg Polgárdi 6973 fő (2010. január 1.)[12] +/-▲ Székesfehérvári kistérség
10. HUN Pusztaszabolcs COA.jpg Pusztaszabolcs 6087 fő (2010. január 1.)[13] +/-▼ Adonyi kistérség
11. HUN Martonvásár COA.jpg Martonvásár 5756 fő (2010. január 1.)[14] +/-▲ Ercsi kistérség
12. HUN Velence COA.jpg Velence 5166 fő (2010. január 1.)[15] +/-▲ Gárdonyi kistérség
13. HUN Rácalmás COA.jpg Rácalmás 4470 fő (2010. január 1.)[16] +/-▲ Dunaújvárosi kistérség
14. HUN Bodajk COA.jpg Bodajk 4101 fő (2010. január 1.)[17] +/-▼ Móri kistérség
15. HUN Adony COA.jpg Adony 3838 fő (2010. január 1.)[18] +/-▲ Adonyi kistérség

[szerkesztés] Községek, nagyközségek

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Lábjegyzet

  1. ↑ lakosság KSH (magyar nyelven) (xls). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2010. augusztus 12.)
  2. ↑ Magyarország kistérségeinek listája
  3. ↑ http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/veszpremnep/vesznep0703.pdf
  4. ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
  5. ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
  6. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  7. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  8. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  9. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  10. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  11. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  12. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  13. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  14. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  15. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  16. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  17. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  18. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)

[szerkesztés] Források

  • Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
  • Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
  • http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html (2007-es KSH adatok)
  • Czetz Balázs 2010: Fejér megye története a Magyar Dolgozók Pártja dokumentumainak tükrében 1948-1953. PhD értekezés Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar.
  • Gulyás Antal 1999: Fejér megye népoktatásának története 1944-1948. Székesfehérvár.
  • 1970 Fejér megye Története.
  • Károly János 1896-1904 Fejérvármegye története I-V. Székesfejérvár.

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér megye témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

m • v • sz
Magyarország megyéi
Magyarország megyéi 1950-től
Flag of Hungary.svg Coat of arms of Hungary.png
Map of counties of Hungary 2004.png Ez a magyar közigazgatási lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fej%C3%A9r_megye&oldid=11156600”
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken