Fejér megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 10′, k. h. 18° 35′

Fejér megye
HUN Fejér COA.jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megyeszékhely Székesfehérvár
Kistérségek száma 10
Települések száma 108
megyei jogú városok 2
egyéb városok 15
nagyközségek 12
ISO 3166-2 HU-FE
Népesség
Teljes népesség 426 120 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 98,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4358,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Fejer.svg
Fejér megye elhelyezkedése Magyarországon
Fejér megye weboldala

Fejér megye a Dunántúlon található, Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megye határolja. Székhelye Székesfehérvár.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezenkívül a Bakony keleti része és a teljes Vértes hegység, valamint a Gerecse, továbbá a Bicskei-dombság és a 27 km² területű Velencei-tó színesítik a terület domborzatát.

Tavai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyóvizei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Fejér megye védett természeti értékeinek listája

Fejér megye jellemző földrajzi pontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye területén már 20 000 évvel ezelőtt léteztek emberi települések a mai Nadap és Csór községek környékén. A Bicskéről előkerült, a neolitikum idejéből származó leletek világhírűek. Az i. e. 3. évezred végétől az i. e. 1. évezred elejéig máig ismeretlen nevű népek éltek itt és építettek többek közt földvárakat is. Közvetlenül a rómaiak előtti időszakból kelta nyomokra is bukkantak a régészek. A rómaiak idején már több állandó település volt Fejér megye mai területén: a székhely Gorsium volt, de Baracs (Annamatia) és Dunaújváros (Intercisa) is ismert település volt. A középkor hajnalán hunok, gótok, longobárdok és avarok tartózkodtak a Duna mentén. 586-tól folyamatosan érkeztek nomád népek egészen Árpád és a magyarok bejöveteléig.

895 és 900 között érkeztek a honfoglaló magyarok erre az országrészre, amely központi elhelyezkedése révén a fejedelmi Megyer törzs szálláshelye lett. Géza fejedelem székhelyén kezdett kiépülni a mai Székesfehérvár (akkoriban: Fehérvár). A város I. István korában a területi alapon szerveződő királyi vármegyerendszerben megyeszékhellyé vált. Székesfehérvár volt a 16. század közepéig a magyar királyok koronázási városa és a legtöbbjük temetkezési helyszíne is.

A középkori Fejér vármegye magába foglalta a Duna-Tisza közén elhelyezkedő egykori Soltszék területét is. A megyében besenyők és kunok is letelepedtek az Árpád-kor végén. 1333-ban már alispán és szolgabíró is működött az akkor már nemesi vármegyében.

A megye területe 1543 és 1688 között török uralom alatt állt. A török közigazgatás három szandzsákja fedte le: a budai, a székesfehérvári és a simontornyai. A török uralom és a háborúk alatt a falvak pusztulásnak indultak, a lakosságszám csökkent. 1692-ben szervezték újjá a közigazgatást, Székesfehérvár csak 1703-ban lett ismét szabad királyi város. A megye nagy területeit birtokul kapó nemesi családok között voltak a Batthyányak, Zichyek, Hochburgok és Heisterek. A 17. század folyamán a magyarok mellett szlovák és német lakók telepedtek le a török időkben elnéptelenedett területekre. A 18. század végére kialakult a megye lakóinak jellegzetes paraszti kultúrája.

Az 1860-as évektől a vasút megjelenése forradalmasította a közlekedést.

Közigazgatási beosztás 1950-1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt öt járás (Adonyi, Bicskei, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári) tartozott. A megyerendezéskor idecsatolták Veszprém megyétől az Enyingi járást, így 1950. február 1-jétől hat járás volt Fejér megye területén.

Ezt követően 1983-ig, a járások megszűnéséig alig történt változás a megye járási beosztásában. 1957-ben az Adonyi járás székhelyét Sztálinvárosba helyezték és neve ennek megfelelően Sztálinvárosi járás lett, majd elnevezése 1961-ben az új székhely névváltozását követve Dunaújvárosi járásra változott. Szintén 1961-ben szűnt meg az Enyingi járás: felosztották a Sárbogárdi és a Székesfehérvári járás között. Így tehát 1961-től a járások megszűnéséig, 1983 végéig a megyéhez öt járás tartozott (Bicskei, Dunaújvárosi, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Székesfehérvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Székesfehérvár attól kezdve a megyéhez tartozott. Rajta kívül 1983-ig csak Dunapentele kapott városi rangot 1951-ben, melynek neve még ugyanabban az évben Sztálinváros lett, majd 1961-től Dunaújváros. 1954-ig mindkét város jogállása közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.

Városkörnyékek 1971‑1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye mindkét városa körül már 1983 előtt alakult városkörnyék: a Dunaújvárosi 1977-ben, a Székesfehérvári pedig 1981 végén. Mindkét város járásszékhely is maradt, csupán a közvetlen szomszédságukba eső néhány községet osztották be hozzájuk.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984 elején az országban új közigazgatási rendszert vezettek be, ezért valamennyi járás megszűnt. A Dunaújvárosi járás valamennyi községét Dunaújváros városkörnyékéhez osztották be, a Székesfehérvári járás nyugati felét pedig Székesfehérváréhoz. Mór a megyében harmadikként városi rangot kapott, a másik két járásszékhely (Bicske és Sárbogárd) valamint a Velencei-tó környékének központja, Gárdony városi jogú nagyközség lett. Az előbbi kettő 1986-ban, Gárdony pedig 1989-ben városi rangot kapott.

1989-ben Székesfehérvár azon három megyeszékhely között volt, amelyeket az Elnöki Tanács megyei várossá nyilvánított, így 1990-ben, a tanácsrendszer megszűnésekor Fejér megyében már hat város volt, közülük egy megyei város.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mór központja a katolikus templommal
Bakonycsernye, falu a keleti Bakonyban a megye legnyugatibb helysége

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Bicskei járás Bicske
14
2
34 597
520,10
67
2 Dunaújvárosi járás Dunaújváros
16
4
91 854
650,05
141
3 Enyingi járás Enying
5
1
13 187
278,46
47
4 Gárdonyi járás Gárdony
10
2
29 775
306,79
97
5 Martonvásári járás Martonvásár
8
2
26 531
277,13
96
6 Móri járás Mór
12
2
32 957
395,13
83
7 Polgárdi járás Polgárdi
9
1
19 938
294,94
68
8 Sárbogárdi járás Sárbogárd
12
1
28 509
653,52
44
9 Székesfehérvári járás Székesfehérvár
22
2
143 738
982,33
146

Kistérségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
3708 Abai kistérség Aba
9
1
23 011
467,16
49
3709 Adonyi kistérség Adony
8
2
24 143
319,96
75
3701 Bicskei kistérség Bicske
16
2
37 888
618,73
61
3702 Dunaújvárosi kistérség Dunaújváros
9
2
69 853
371,73
188
3703 Enyingi kistérség Enying
9
1
20 844
433,11
48
3704 Gárdonyi kistérség Gárdony
9
2
27 633
265,15
104
3710 Martonvásári kistérség Martonvásár
7
2
24 075
236,65
102
3705 Móri kistérség Mór
13
2
34 496
417,55
83
3706 Sárbogárdi kistérség Sárbogárd
10
1
24 626
561,27
44
3707 Székesfehérvári kistérség Székesfehérvár
18
2
134 517
667,14
202

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1.ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. (11), 2. Alcoa-Köfém Kft. (22), 3. Philips Industries Magyarország Kft. (49).

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bory-vár Székesfehérváron
Egy tipikus Fejér megyei falu: Nadap

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd:

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye turisztikai vonzerejét a műemlékek sokasága, a természetvédelmi területek és a Velencei-tó üdülő- és kirándulóövezete jelenti.

Kulturális turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességek Fejér megyében:

Tác - Gorsium

Székesfehérvár

A hajdani Alba Regia az Árpád-házi királyok első székhelye volt. Bazilikájában 500 év alatt 37 királyt és 39 királynét koronáztak meg, itt nyugszik I. Szent István király. Látnivalói a ferences templom és rendház, a püspöki Palota, a Győri-ház, a Hiemer-ház, a Vörösmarty tér romantikus lakóházai, a Palotanegyed Skanzenje, a vár, a Fehérvári Babaház, a Schaár Erzsébet Gyűjtemény.

Martonvásár

Híres látnivalója a Beethoven Emlékmúzeumot is rejtő Brunszvik-kastély. A birtokot Brunszvik Antal Mária Teréziától kapta, a kastély jelenlegi formája az 1870-es neogótikus stílusú átépítés eredménye. Parkjának közepén tó terül el, benne szigettel és szabadtéri színpaddal. Beethovent a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta e helyre, több darabját is a családtagoknak ajánlotta. A múzeumban megtekinthető a zeneszerző hajtincse, szoborportréja, arcképe, betekintést nyerhetünk magyar vonatkozású műveibe és kapcsolataiba. A kastély az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének otthona.

Tác (Gorsium)

Gorsium első ásatásakor (1934-1939) háromapszisos épületre leltek. A 200 hektárnyi területen elhelyezkedő római település feltárását 1958-ban kezdték el. Ma Gorsium már a nagy Duna vidéki római feltárások egyikévé vált, értéke "az antik világ zavartalan megjelenítésének lehetősége". Különleges emlékét a Szent István Király Múzeum Régészeti Park mutatja be.

Üdülőturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Velencei-tó

Magyarország második legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. Agárd a Velencei-tó legjelentősebb üdülőhelye, élénk horgász- és evezősközpont (vitorlás, kajak, kenu).

Lásd még:

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Népesség szerinti csökkenő sorrendben, a KSH adatai alapján)[2]

Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1. HUN Székesfehérvár COA.jpg Székesfehérvár 99 247 fő (2013. jan 1.)[3] +/- Székesfehérvári járás
2. HUN Dunaújváros COA.jpg Dunaújváros 46 813 fő (2013. jan 1.)[4] +/- Dunaújvárosi járás
3. HUN Mór COA.jpg Mór 14 357 fő (2013. jan 1.)[5] +/- Móri járás
4. HUN Sárbogárd COA.jpg Sárbogárd 12 508 fő (2013. jan 1.)[6] +/- Sárbogárdi járás
5. HUN Bicske COA.jpg Bicske 11 813 fő (2013. jan 1.)[7] +/- Bicskei járás
6. HUN Gárdony COA.jpg Gárdony 9952 fő (2013. jan 1.)[8] +/- Gárdonyi járás
7. HUN Ercsi COA.jpg Ercsi 8139 fő (2013. jan 1.)[9] +/- Martonvásári járás
8. HUN Enying COA.jpg Enying 6868 fő (2013. jan 1.)[10] +/- Enyingi járás
9. HUN Polgárdi COA.jpg Polgárdi 6807 fő (2013. jan 1.)[11] +/- Polgárdi járás
10. HUN Pusztaszabolcs COA.jpg Pusztaszabolcs 6026 fő (2013. jan 1.)[12] +/- Dunaújvárosi járás
11. HUN Martonvásár COA.jpg Martonvásár 5603 fő (2013. jan 1.)[13] +/- Martonvásári járás
12. HUN Velence COA.jpg Velence 5445 fő (2013. jan 1.)[14] +/- Gárdonyi járás
13. HUN Csákvár COA.jpg Csákvár 5197 fő (2013. jan 1.)[15] +/- Bicskei járás
14. HUN Aba COA.jpg Aba 4484 fő (2013. jan 1.)[16] +/- Székesfehérvári járás
15. HUN Rácalmás COA.jpg Rácalmás 4479 fő (2013. jan 1.)[17] +/- Dunaújvárosi járás
16. Coa Hungary Town Bodajk.svg Bodajk 4110 fő (2013. jan 1.)[18] +/- Móri járás
17. HUN Adony COA.jpg Adony 3714 fő (2013. jan 1.)[19] +/- Dunaújvárosi járás

Községek, nagyközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  2. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/veszpremnep/vesznep0703.pdf
  3. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  4. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  12. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar nyelven) (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
  13. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  14. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar nyelven) (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
  15. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar nyelven) (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
  16. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar nyelven) (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
  17. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  18. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  19. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar nyelven) (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
  • Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
  • http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html (2007-es KSH adatok)
  • Czetz Balázs 2010: Fejér megye története a Magyar Dolgozók Pártja dokumentumainak tükrében 1948-1953. PhD értekezés Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar.
  • Gulyás Antal 1999: Fejér megye népoktatásának története 1944-1948. Székesfehérvár.
  • 1970 Fejér megye Története.
  • Károly János 1896-1904 Fejérvármegye története I-V. Székesfejérvár.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér megye témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]