Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület

Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület
Az arborétum ősszel
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	A Vértes lábánál
Legközelebbi város	Alcsútdoboz, Fejér megye
Terület	0,4 km²
Alapítás ideje	1951
Felügyelő szervezet	Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és HM Budapesti Erdőgazdasági Rt. Lovasberényi Erdészete
Elhelyezkedése
Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület Pozíció Magyarország térképén
Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület weboldala

Az Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület majdnem 70 hold terjedelmű, a Vértes hegység lábánál elterülő természetvédelmi terület. Az ország legértékesebb élőfagyűjteményeinek egyikeként van számon tartva. Az arborétum magját József nádor egykori kastélyának parkja képezi.

Története

József nádor 1825-től telepítette ide a növényeket. A kertet egy schönbrunni kertész tervezte meg, egy angolkert rendszerben. Ez a terület előtte egy birka legelő volt. Összesen három fa volt a kertben, ami most a kertben látható az mind mesterséges telepítés. Egy olyan növény honosítás is egyben, amely az országban egyedülálló. 300 olyan növényfajt ültettek el, ami azelőtt Magyarországon ismeretlen volt.

Növényvilág

Virginiai borókafenyő ága és termése

Téli arborétum

Az arborétum főleg óriásira fejlett idős fáiról ismert, de szép elrendezése, az itt látható külföldi egzóta fák, cserjék is maradandó élményt nyújthatnak. Az arborétum fenyőgyűjteménye sok érdekességet, ritkaságot kínál – a hazai fajokon kívül messze földről ideszármazott érdekességeket is.

A virgíniai borókafenyők (Juniperus virginiana) közül a legnagyobb példány törzse a 200 cm körméretet is eléri. Ebből a fából ceruzákat is készítenek, ezért ceruzafenyőnek is hívják. A görög jegenyefenyők (Abies cephalonica) közül a legnagyobb törzsének átmérője 280 cm, de vannak itt nagy balzsamfenyők (Abies balsamea), szürkés-hamvas kolorádófenyők (Abies concolor), andalúziai jegenyefenyők (Abies pinsapo) és numídiai jegenyefenyő (Abies numidica) is. Lucfenyői között is találhatók itt érdekességek, mint a japán luc (Picea polita), vagy az ezüstös lombú szürkefenyő (Picea pungens). A rövid tűjű, kanadai származású hemlokfenyő (Tsuga canadensis) tobozai feltűnően aprók. A duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) megdörzsölve kellemes narancsillatot áraszt. Itt található a kettős tűjű, sötétzöld feketefenyő (Pinus nigra) és az erdei fenyő (Pinus sylvestris) legnagyobb hazai példánya is: előbbi törzsének körmérete 275 cm, utóbbié 345 cm.

Az arborétumban levő tó szigetének különlegessége az északamerikai lombhullató mocsárciprus (Taxodium distichum), ami a talajból fölfelé álló, úgynevezett légzőgyökereket is fejleszt – ezek akár a fa tövétől 15 méterre is felbukkanhatnak. Az arborétum 2008-ben pályázatot nyújtott be a dísztó rekonstrukciójára, melynek során a tó partvédőművének felújítása, a tómeder kotrása, az eliszaposodás megakadályozása és a vízminőség javítása történt meg, a munkálatokra mintegy 200 millió forint áll rendelkezésre a 2009 és 2012-es időszak alatt.

A tujafenyők (életfák) több faja is él az arborétumban. Közülük a legérdekesebbik az óriástuja (Thuja plicata). Egyik, szépen fejlett példánya eléri a 230 cm törzskörméretet is. Alsó ágai a földre hajolva és ott legyökerezve "fiókákat" neveltek. Megtalálható még itt a kínai származású páfrányfenyő (Ginkgo biloba), a mamutfenyő (Sequoia gigantea), a lombos fák közül a nagyméretű platán, boglárfa (juharlevelű platán, Platanus acerifolia) és a törökmogyoró (Corilus colurna) – utóbbinak 300 cm törzskörméretű példánya is van. Nő itt számos hárs, nyír, bükk és tölgyfa is, mint például a ritka magyar tölgy (Quercus frainetto).

Tavaszi virágzás

Az arborétumban a tavaszi virágzás során megtekinthetőek az alábbi fajok:

• Bogláros szellőrózsa
• Odvas keltike
• Pettyegetett tüdőfű
• Szártalan kankalin
• Salátaboglárka
• Hunyor
• Ibolya
• Májvirág
• 7 hóvirágfaj, 24 fajtája

Látnivalók

Az igen ritka növényfajokon kívül az arborétum egyéb nevezetességei:

• Habsburg kastély maradványai
• Kastélykápolna
• Pálmaházi romok
• Kutatóház
• Babaház
• Medveház
• Gloriette
• Grotta
• Oroszlános kút
• Koronás-híd
• Óriás platán
• Óriás tuja

Forrás

• Pósfai György: Magyarország legnagyobb fái

Külső hivatkozások

• Az Alcsúti Arborétum hivatalos oldal
• Alcsúti Arborétum a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján
• Arborétum a MI micsoda? oldalán