Tuja (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tuja
Tujaerdő (Közönséges tuja – Thuja occidentalis) az Amerikai Egyesült Államok Wisconsin államában
Tujaerdő (Közönséges tuja – Thuja occidentalis) az Amerikai Egyesült Államok Wisconsin államában
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Alcsalád: Ciprusformák (Cupressoideae)
Nemzetség: Thuja
L. 1753[1]
Fajok

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tuja témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tuja témájú médiaállományokat és Tuja témájú kategóriát.

A tuja (Thuja) a toboztermők (Pinophyta) közé sorolt ciprusfélék (Cupressaceae) családjának egyik növénynemzetsége mintegy öt fajjal. Ezeket gyakran „életfáknak” nevezik.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Egyes fajai Kelet-Ázsiában, mások Észak-Amerikában honosak.

Fajai[szerkesztés]

A malonyai tuja (Thuja occidentalis cv. Malonyana) a közönséges tuja egyik változata.

Korábban a Thuja nemzetségbe sorolták a ma már a monotipikus Platycladus nemzetségbe sorolt keleti életfát (Platycladus orientalis) is.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Fajai fák vagy cserjék. Koronája általában kúp alakúak, vízszintes hajtásokkal. A páfrányszerűen két merőleges síkba rendeződő hajtások színe általában sötétebb és fényesebb, a fonákuk halványabb és fakó.

Pikkelylevelei keresztben átellenesen, rányomottan állnak, a fonákukon a meglehetősen lapos, telt levelkék közötti mélyedésekben gyakran hamvas szürke vagy ezüstös rajzolattal. Az apró, hegyes levélcsúcsok befelé hajlanak, ezért a hajtások tapintása puha.A szétmorzsolt levelek illata kellemes édeskés.

Kis, ovális, felálló tobozai a hajtásvégeken nőnek. A fiatal tobozpikkelyek ívesen hajlanak és egymásra borulnak, éretten barnák és szétállóak.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Örökzöld. Természetes élőhelyein erdőalkotó.

Felhasználása[szerkesztés]

Gyakori dísznövény, az egyes fajoknak sok kertészeti változata ismert. A nyugati tuja (Thuja occidentalis) nagy C-vitamin-tartalmú levelét forrázva sokáig a skorbut ellen használták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Linné, 1002. o.
  2. a b c d e Priszter, 257. és 521. o.
  3. a b c d e TPL, Thuja

Források[szerkesztés]

  • szerk.: Bárány Lászlóné: „tuja”, Magyar Nagylexikon, 17. kötet, Szp–Ung (magyar nyelven). Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó, 773. o.. ISBN 963 9257 17 6 (17. kötet), ISBN 963 05 6611 7 (összkiadás) (2003) 
  • Linné: Carolus Linnaeus. Species Plantarum: Tomus II. (HTML), digitalizált változat (angol, latin nyelven), Botanicus Digital Library [1]: Missouri Botanical Garden Library, 1002. o. [1753] (é.n.). Hozzáférés ideje: 2013. február 21. 
  • Priszter: Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és tudományos növénynevek szótára (magyar nyelven). Budapest: Mezőgazda Kiadó, 257, 521. o. (1999). ISBN 963 9121 22 3 
  • TPL, Thuja: Thuja (angol nyelven) (html). The Plant List (2010), Version 1. Royal Botanic Gardens, Kew and Missouri Botanical Garden. (Hozzáférés: 2013. január 17.)
  • Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. [Budapest]: Kossuth. 2011. ISBN 978-963-09-6602-3