Nyugati tuja
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Thuja occidentalis levelei és tobozai |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Thuja occidentalis L. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nyugati tuja témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati tuja témájú médiaállományokat. |
A nyugati tuja (Thuja occidentalis) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályának a fenyőalakúak (Pinales) rendjéhez, ezen belül a ciprusfélék (Cupressaceae) családjához tartozó faj.
Változatai:
- T. occidentalis var. fastigiata
- T. occidentalis var. nigra
- T. occidentalis var. pyramidalis[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A nyugati tuja az óriás tujával együtt Észak-Amerika egyik legfontosabb tűlevelű fája. Az idiánok által életfának nevezett növény (kanadai vagy fehér cédrus, Thuja occidentalis) tűleveleit teafőzetként használták fel skorbutos betegek gyógyításánál C-vitamin tartalma miatt. Európában számos nemesített fajtáját dísznövényként ültetik. Nyírott és nyíratlan sövénynek egyaránt alkalmas.
[szerkesztés] Megjelenése
A nyugati tuja örökzöld tűlevelű fa. 10-20 méter magas, koronája karcsú, kúpos, csúcsán mindig kissé lekerekített. A kéreg világosabb vagy sötétebb vörösesbarna, az idősebb fáké egyre inkább szürkésbarnára változik, hosszirányban jelentékenyen repedezett és keskeny sávokban leváló. A leveles ágacskák fonákja a színénél valamivel világosabb zöld. A pikkelylevelek keresztben átellenes állásúak, széles tojásdadok, közepükön mirigydudor látható, szétmorzsolva aromás illatúak. A porzós virágok aprók, hosszúkásak, sötétvörösek, az ágak végén helyezkednek el. A termős tobozok kezdetben sárgásak, beérve barnásak, rügyszerűen lazák, mintegy 10-20 milliméter hosszúak, 8-10 tobozpikkelyük száraz.
[szerkesztés] Forrás
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)
