Duglászfenyő
 |
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Amerikai duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii ssp. menziesii) a Hoh esőerdőben USA, Washington állam |
||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||
|
A duglászfenyő (Pseudotsuga) a fenyőfélék (Pinaceae) családjának egyik, az egytűs fenyők (jegenyefenyő-formák, Abietoideae) alakkörébe tartozó nemzetsége. Legismertebb faja az amerikai duglászfenyő (oregoni duglászfenyő, közönséges duglászfenyő, Pseudotsuga menziesii), amit éppen ezért gyakorta egyszerűen duglászfenyőnek neveznek.
A nemzetség nevét David Douglas skót botanikusról kapta: ő fedezte fel Kanadában az amerikai duglászfenyőt, ő küldte az első mintapéldányokat Angliába.
Tartalomjegyzék |
Származása, elterjedése [szerkesztés]
A nemzetség az északi flórabirodalomban cirkumpacifikus, tehát a Csendes-óceán északi medencéjének partvidékén honos — három faja Észak-Amerikában, kettő Japánban, illetve Kínában.
Az amerikai duglászfenyőt értékes faanyaga miatt Európa egyes vidékeire is sikerrel telepítették be.
Megjelenése, felépítése [szerkesztés]
Nagy termetű fa. Eredeti termőhelyén száz méternél is magasabbra nőhet; Magyarországon legnagyobb példánya 32 m magas. Törzsének átmérője elérheti a 2,5 m-t. Az eddig ismert legnagyobb példány egy parti duglászfenyő volt, a Mineral Tree (Washington állam Lewis county megyéjében, Mineral kisváros határában). Ez a fa 1930-ban, amikor kidőlt, 1030 éves és 120 m magas volt; térfogata elérte az 515 m³-t. A jelenlegi legnagyobb példány az Oregon állam Coos county megyéjében álló, 100,3 m magas Brummitt Fir.
Megjelenése és lombozata a lucfenyőéhez hasonlít. Vörösbarna hajtásain sűrű pöttyök sorjáznak.
Lágy, hajlékony, 2–3 cm hosszú, 2–3 mm széles, lapos, egyenes levelei megdörzsölve narancsillatúak. A hosszú, lágy, lapos tűlevél fonákán két sor vékony, fehér légzőnyílás fut végig. A lehulló levél helyén a hajtásokon kerek heg marad.
Zömök ellipszoid alakú pollenje a család legtöbb nemzetségétől eltérően (a másik kivétel a vörösfenyő) egy légzsákos.
Megnyúlt tojás alakú, lecsüngő toboza éretten egészben hullik le.
Életmódja, termőhelye, ökológiája [szerkesztés]
Az egyes levelek élettartama akár 8 év is lehet. Toboza egy év alatt érik be. Míg a menziesii alfaj a csapadékban gazdag partvidékeket és a Sziklás-hegység nyugati lejtőit népesíti be, a subsp. glauca a kontinens belső területein, a Sziklás-hegység délebbi, kontinentális klímájú magas hegyvidékein jelenik meg.
Felhasználása [szerkesztés]
Gyantás fája értékes, sokoldalúan használható; bútorfának is egészen kiváló.
Rovarkártevői [szerkesztés]
Az észak-amerikai erdőségekben a legtöbb kárt a fenyőrontó fonálféreg (Bursaphelenchus xylophilus) teszi benne. Ez a faj az ültetvényekkel már Portugáliába is átterjedt; továbbterjedését az Európai Unió szigorú exportkorlátozásokkal próbálja meggátolni.
Ázsiában fő kártevője az ázsiai hosszúcsápú cincér (Anoplophora glabripennis), ami a korlátozó intézkedések dacára Franciaországban már megtelepedett.
Források [szerkesztés]
- Fenyő - fenyo.lapozz.hu
- Pseudotsuga menziesii var. glauca
- Kempelen Farkas digitális tankönyvtár
- A fenyők családjának rendszere
- Tobozos Nyitvatermők
- Genus Level Details: Douglas-Fir
- Taxonomy and Ecology of Woody Plants in North American Forests
- http://winner-hun.uw.hu/Prohardver/duglasz-magyarul.doc
- Városi fák károsítói Franciaországban
- A Bizottság 1999/355/EK határozata (1999. május 26.) Kína tekintetében (Hongkong kivételével) az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) elterjedése elleni szükséghelyzeti intézkedésekről
- A Bizottság 2006/133/EK határozata (2006. február 13.) a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (a fenyőfa fonalférge) elterjedése elleni, Portugáliának az attól ismerten mentes területein kívüli más területeire vonatkozó ideiglenes kiegészítő intézkedéseknek a tagállamok számára történő előírásáról
- Wiandt díszfaiskola
