Várfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Várfalva (Moldovenești)
MoldovenestiBisUnitariana.jpg
Unitárius templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Rang község
Beosztott falvak Bágyon, Csegez, Kercsed, Kövend, Székelyhidas
Polgármester Kanyaró Pál
SIRUTA-kód 58730
Népesség
Népesség 1207 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 901
Község népessége 3317 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 139 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Várfalva  (Románia)
Várfalva
Várfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 29′ 55″, k. h. 23° 40′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 55″, k. h. 23° 40′ 13″

Várfalva (románul Moldovenești, korábban Varfalău, németül Burgdorf) falu Romániában Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu Tordától 12 km-re délnyugatra az Aranyos folyó völgyében az Erdélyi-érchegység lábánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a felette emelkedő várról kapta. Román neve román családnévből származik, jelentése moldvaiak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1075-ben castrum Turda néven említik először. 1291-ben Turdavar néven szerepel. A vár elődjét a rómaiak építették az itteni aranybányák védelmére. A monda szerint a tatárok ellen egy Fütyer nevű kapitány védelmezte. A falu lakói unitáriusok lettek, így a régi templom is az övék lett. A katolikusok a 18. században kápolnát építettek.

1910-ben a falu 1145 lakosából 991 magyar és 151 román volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel (Bágyon, Csegez, Kövend, Székelyhidas, Kercsed és Aranyosrákos) együtt 2330 magyar és 1522 román lakta.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A falu feletti magaslaton ovális sánc látszik, az egykori Torda várának maradványa, melyet már 1075-ben említenek.
  • Unitárius temploma 1300 körül épült román stílusban, majd gótizálták és 1672-ben megújították.
  • Jósika-kastély Jósika-kastély, arhív felvétel
  • Határában található az Aranyos folyó festői sziklaszorosa, ennek közelében a Berkesi-hasadék a Berkes-patakának szurdoka szép vízeséssel. A Leánykő és az Örvénykő festői sziklacsúcsához mondák is fűződnek.
  • Hanusz István írt a Várkútnak nevezett és gyógyító hatásúnak gondolt forrásról, amely körül a korabeli helyi mesék szerint minden éjjel tündérek merítenek vizet, hogy azt a várba hordják.[3]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Hanusz, István (1902.). „Csodakútak hazánkban”. Földrajzi Közlemények XXX (17), 75. o.