Aranyosszék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranyosszék
Egyéb nevei Scaunul Secuiesc al Arieșului
Fennállás 13. század - 1876
Ország Románia Románia, Székelyföld
Központ Felvinc
Főbb települések Bágyon, Harasztos, Székelyhidas
Népesség
Népesség 18 900 fő (1870-ben)[1]
Vallás görög katolikus, unitárius, református, ortodox, római katolikus
Földrajzi adatok
Terület 349 88[2]  km2
Térkép
Scaunul Secuiesc al Arieșului - Aranyosszék - Josephinische Landesaufnahme 1769-73.jpg
Aranyosszék 1769-1773 között

Aranyosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Aranyosszék exklávé volt, azaz a többi székkel területileg nem függött össze, attól nyugatabbra feküdt. Nevét a rajta átfolyó Aranyos folyóról kapta, székhelye Felvinc volt.

A feltehetően népes Kézdiszék székelyeiből telepített székelyeket az újonnan alakított Aranyosszékre – mely 1291–93-ban már 29 helységet számlált – V. István király.[3] A tatárjárásnak és hadiutaknak tudható be lakosságának csökkenése a középkorban, emiatt román jobbágyokat telepítettek a térségbe, ezzel megváltoztatva az etnikai összetételt is: a korábban tisztán székely lakosság vegyessé vált.

Aranyosszék az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor beolvasztották Torda-Aranyos vármegyébe. Jelenleg a szék területei Fehér és Kolozs megyékhez tartoznak.

Történelmi áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felvinc, Aranyosszék központja, a 19. században

V. István király telepített székelyeket az újonnan alakított Aranyosszékre, mely ugyanazokkal a kiváltságokkal rendelkezett, mint a többi székely szék.[3] A szék kiváltságát Károly Róbert egy alkalommal (1313. július 4-én[4]), Zsigmond király két alkalommal (1394. december 23-án[5] és 1436. június 6-án[6]), Mátyás király szintén két alkalommal (1484. január 25-én[7] és 1469. november 9-én[8]) megerősítette.[9] Izabella királyné Felvinc kérésére 1558. október 27-én átírta és megerősítette Mátyás király fentebbi kiváltságleveleit.[10]

Az erdélyi fejedelmek legtöbbje által szintén megerősítést, sőt gyarapítást nyertek Aranyosszék kiváltságai. Ezek közé tartoznak János Zsigmond 1568. december 17-én,[11] Báthory Kristóf 1576. április 24-én,[12] Báthory Zsigmond 1585. április 4-én[13] és Bethlen Gábor 1628. július 22-én kiadott kiváltságlevelei, melyekben biztosították Aranyosszék jogait.[9]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aranyosszék területe 349,88 km² volt.[2] Központi részének koordinátái: 46° 27' északi szélesség, 23° 45' keleti hosszúság. Az Erdélyi-medence nyugati részén, a tágabban értelmezett Erdély középső részén fekszik. Határai: északon és keleten az Aranyos völgye, délen a Maros, nyugaton a Torockói-hegység. Kiterjedése kelet-nyugat irányban 28 km, észak-dél irányban 17 km. Kolozsvártól délre (35 km), Marosvásárhelytől nyugatra (65 km) található.

Közigazgatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapításától közigazgatásilag Székelyföldhöz tartozott ugyanazokkal az előjogokkal. Országgyűlésre Aranyosszék a eleinte három, később két követet küldött.[14]

Aranyosszék a 19. században két járásra volt felosztva: felső és alsó járásra.[15]

A felső járáshoz a következő 10 falu tartozott: Aranyosrákos, Bágyon, Csegez, Kercsed, Kövend, Mészkő, Sinfalva, Várfalva és a későbbiekben Szentmihályfalva néven egyesült Alsószentmihályfalva és Felsőszentmihályfalva.[9]

Az alsó járásban volt a mezővárosi ranggal rendelkező Felvinc, a szék központja, illetve 11 falu, ezek a következőek voltak: Aranyosmohács, Aranyospolyán, Csákó, Dombró, Harasztos, Inakfalva, Marosörményes, Marosveresmart, Székelyföldvár, Székelyhidas és Székelykocsárd.[9]

Területét az 1876-os megyerendezés során beolvasztották Torda-Aranyos vármegyébe,[16] ahol eleinte szintén két (Bágyoni és Felvinci[17]), majd 1880-tól három (Felvinci, Tordai és Torockói[18]) járásba kerültek települései.

Az első világháború után Aranyosszék Romániához került, ahol területét felosztották előbb Torda, későbbiekben Kolozs-Torda (Szentmihályi és Aranyosgyéresi járás) és Fehér (Enyedi, Marosújvári járás) megyék között.[19] Az 1950-es közigazgatási reformmal Kolozs Tartomány (Torda és Nagyenyed rajon) része lett.[20] 1952-ben a tartományon belül módosították a rajonok határait, Torda rajon javára.[21]

Az 1968-as megyésítéstől napjainkig a szék települései a Fehér és Kolozs megyékhez tartoznak.[22]

Népesség és felekezeti megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aranyosszék népessége 1867-ban, Orbán Balázs összeszámolása alapján 19 680 fő volt, ebből 9898 fő férfi és 9782 fő nő volt.[1]

Ugyanaz az összeszámolás szerint a felekezeti megoszlás a következő volt:

Felekezetek Népesség Arány
Görög katolikus 5755 29,24%
Unitárius 4946 25,13%
Református 4560 23,17%
Ortodox 3294 16,74%
Római katolikus 1048 5,33%
Izraelita 52 0,26%
Evangélikus[23] 20 0,1%
Más[24] 5 0,03%
Összesen 19 680 100%

Az 1870-es hivatalos népszámlálás adatai szerint Aranyosszék népessége 19 800 fő volt,[1] mely különbséget Orbán Balázs a 3 év alatt történt népességnövekedésnek tulajdonított.[25]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Orbán Balázs: Székelyföld leírása. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  2. ^ a b Pallas nagy lexikona szerint
  3. ^ a b Szádeczky Kardoss Lajos: A székely székek. (Hozzáférés: 2014. január 15.)
  4. Közli Fejér Cod. dipl. VIII. I. 500–501 és Szereday Not. Cap. Alb. 23 és Series Epp. Tr. 1. lap.
  5. A János esztergomi érsek és korlátnok keze által kelt és kettős pecséttel megerősített okmányban szóról szóra be van iktatva IV. László és III. Endre fenn közölt kiváltságlevele. Közli Kemény József App. Dipl. Tran. IV. 80.
  6. A Bataloncz Mátyás pécsi prépost és korlátnok keze által kelt okmány, melybe Zsigmond adománylevele szóról szóra ismételve van, egész terjedelmében megvan Mátyás király 1484-ben kelt confimationalisában.
  7. A Péter kalocsai érsek és udvari korlátnok keze által kelt és az ország nagyjai által aláirt okmány egészen be van iktatva Mátyás 1496-ki confirmationalisába.
  8. Hiteles másolatban a kolozsvári ref. collegium levélt. Collec. Ms. Comit. Székelyiana. T. III. 375. lap. Közli Kemény Józs. App. dipl. Tran. VI. 217.
  9. ^ a b c d Orbán Balázs: Székelyföld leírása – Aranyosszék előismertetése. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  10. Kemény József App. dipl. Tran. XII. 20.
  11. Egész terjedelmében megvan Maros-Vásárhelyt a Teleki-könyvtárban, honnan közli Kemény Józs. App. dipl. Tran. XI. 40. Töredékesen közölve volt Nemz. Társ 1830. 165–166. lapján. Ugyszintén ez és a fennebbiek is egész terjedelemben megvannak a kolozsm. conv. egy 1634-ben kelt hiteles transumt., melyből a Felvinczet érdeklőket kiadta ujból a conv. 1742-ben, ez megvan a Gub. levélt. Priv. et const. Civitatum T. II. G. 18.
  12. Eredet. a kolozsm. conv. levélt., töredékesen közölve Nemz. Társ. 1830. 165. lap.
  13. Lásd Kemény Józs. App. dipl. Tran. XIII. 31.
  14. Igy az 1692-ki országgyülésre Aranyosszék követekül Szilágyi Andrást, Demien Mózest és Szász Jánost választotta. Lásd ez év márcz. 4-én Kövenden tartott közgyülési jegyzőkönyvét az Atilla 15. lapján. Ezután azonban mindig csak két országgyülési követ jelenik meg.
  15. Aranyosszék települései és járásai (Alsó és Felső járás) 1806-ban. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  16. Aranyosszék - Elveszített székely öntudat. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  17. Aranyosszék települései és járásai (Bágyoni és Felvinci járás) Torda-Aranyos vármegyében 1877-ben. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  18. Aranyosszék települései és járásai (Felvinci, Tordai és Torockói járás) Torda-Aranyos vármegyében 1880-1918 között. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  19. Aranyosszék települései Torda (Szentmihályi és Aranyosgyéresi járás) és Fehér (Enyedi, Marosújvári járás) megyében 1925-1932 között. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  20. Aranyosszék települései Kolozsvár Tartományban (Torda és Nagyenyed rajon) 1950-1952. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  21. Aranyosszék települései Kolozsvár Tartományban (Torda és Nagyenyed rajon) 1952-1968. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  22. Aranyosszék települései Kolozs és Fehér megyében 1968-ban. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  23. Az Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház és Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház tagjait együttesen számolva.
  24. Beleértve az ateistákat, illetve a nem nyilatkozókat is.
  25. Ezen egybehasonlitásból kitünik, hogy az én kimutatásom alapos volt, mert a hiv. kimutatásban mutatkozó 2826 lélek többlet (egész Székelyföldön – szerk megj.) az azutáni népszaporodás eredménye, mivel az én számitásom ezelőtt 3 évvel készült.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosszék témájú médiaállományokat.