Aranyosszék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranyosszék”, 1769-73

Aranyosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Székhelye Felvinc volt. Aranyosszék a Székelyföld többi részétől földrajzilag elkülönülten , attól nyugatabbra feküdt. Nevét a rajta átfolyó Aranyos folyóról kapta.

1289-ben IV. László magyar király a kunok és tatárok elleni harcban magukat kitüntető székelyeknek adományozza a tordai várhoz tartozó Aranyos birtokot, és ezzel megveti Aranyosszék alapját. A 13. század végén Kézdiszékről székelyek települtek Aranyosszékbe, és kisebb számban Marosszékbe. A tatárjárásnak és hadiutaknak tudható be lakosságának csökkenése a középkorban, emiatt román jobbágyokat telepítettek a térségbe, ezzel megváltoztatva az etnikai összetételt is: a korábban tisztán székely lakosság vegyessé vált.

Aranyosszék az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor beolvasztották Torda-Aranyos vármegyébe. Jelenleg a szék területei Fehér és Kolozs megyékhez tartoznak.

Fekvése [szerkesztés]

Aranyosszék területe 349,88 km².[1] Központi részének koordinátái: 46° 27' északi szélesség, 23° 45' keleti hosszúság. Az Erdélyi-medence nyugati részén, a tágabban értelmezett Erdély középső részén fekszik. Határai: északon és keleten az Aranyos völgye, délen a Maros, nyugaton a Torockói-hegység. Kiterjedése kelet-nyugat irányban 28 km, észak-dél irányban 17 km. Kolozsvártól délre (35 km), Marosvásárhelytől nyugatra (65 km) található.

Látnivalók [szerkesztés]

Források, külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosszék témájú médiaállományokat.
  1. Pallas nagy lexikona szerint