Harrach József
| Harrach József | |
 | |
| Született | 1848. szeptember 14.[1] Szászrégen |
| Elhunyt |
Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem ( – 1870-es évek) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harrach József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Harrach József (Szászrégen, 1848. szeptember 14. – Budapest, 1899. szeptember 15.) zeneesztéta, zenetörténész, tanár.
Életpályája[szerkesztés]
A magyar fővárosban szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. 1873-tól reáliskolai tanár volt Budapesten. 1888-ban az Országos Zeneakadémián a poétika, zenepedagógia, zenetörténet és zeneesztétika tanárának és az intézet titkárának nevezték ki. Ő vetette fel Magyarországon a zenei tanítás államosításának, a Zeneakadémia mellett állami zenei középiskolák felállításának az eszméjét. Harrach József ezen felül 15 éven át zenei tárgyú kritikákat írt a Pesti Naplóba.
Főbb művei[szerkesztés]
- Erkel Sándor (1879)
- Schopenhauer és Wagner Richard (Budapest, 1887);
- Közlemények a zeneművészet köréből (Győr, 1889);
- Magyar Arion. Vegyeskarú énekek gyűjteménye (I–II. Bp., 1892–93).
- Aranylant (kórusművek, 1895)
Emlékezete[szerkesztés]
- Sírja Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 28. parcellájában a 28-2-4 alatt található.[3]
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- Révai
- Magyar nagylexikon 9. kötet 244. old.
- lfze.hu[4]
- Budapesti Negyed
- Nemzeti Sírkert
- PIM
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06002.htm, Harrach József, 2017. október 9.
- ↑ Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ 28-2-4
- ↑ Harrach József arcképével
