Szolnoki kistérség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szolnoki kistérség kistérség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, központja: Szolnok.

Települései[szerkesztés]

Besenyszög Csataszög Hunyadfalva Kőtelek Martfű
Nagykörű Rákóczifalva Rákócziújfalu Szajol Szászberek
Szolnok Tiszajenő Tiszasüly Tiszavárkony Tószeg
Újszász Vezseny Zagyvarékas

Fekvése[szerkesztés]

A kistérség a megye közép-nyugati részén található, Szolnok 30 km-es körzetében. Az Észak-Alföldi régió nyugati részén. Területe 878 km2, Jász-Nagykun Szolnok megye területének 16%-a. A kistérség településeinek száma 18, közülük 4 város (Szolnok, Martfű, Újszász, Rákóczifalva). A kistérség települései több kistáji egységet képeznek. Északon a Jászság, délfelé haladva, Szolnok-ártér (ez a kistérség legnagyobb területe), Szolnok-Túri sík, határos a délnyugati Dél-Tisza völggyel. Gerje-Perje-sík, Pilis-Alpári- homokhát, és az Alsó-Zagyva-sík. Közlekedése kiemelkedően jó, Szolnok a vidék legnagyobb vasúti csomópontja, mind hazai, mind nemzetközi forgalmát tekintve. A kistérség településeinek több, mint fele vasúttal is megközelíthető, itt megy át a 4-es, kelet-nyugati irányú főközlekedési út. A kistérség többi települése mind elérhető a rendszeres és sűrűn induló autóbusz járatokkal.

Gazdaság[szerkesztés]

A kistérség gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épül.Magas a szántóföldek aránya. Kevés az erdő, viszont egyre magasabb arányt ér el a zöldség és fűszernövények termesztése. Legfontosabb a jövedelem és foglalkoztatás szempontjából, továbbra is a búza, napraforgó, cukorrépa. A gyümölcs termesztés inkább a délebbi területekre koncentrálódik, például Tiszajenő, Tószeg. Az állattartás az elmúlt évek visszaesését követően, enyhe emelkedést mutat.

Története[szerkesztés]

Szajol 2007-ben került ide a Törökszentmiklósi kistérségből.

Turizmus[szerkesztés]

A turizmus adottságai jók, főleg a még néhány helyen fellelhető érintetlen tájaknak, a Tisza, Zagyva és a holtágak adta lehetőségeknek köszönhetően. A horgászok kedvelt helyei, a vízitúrázás, csónakázás, az évente, már csak itt látható, egyedülálló jelenség, a Tisza-virágzás, évről évre egyre több turistát vonz. A kistérséget még vonzóbbá teszi a nagyszámú termálfürdő, és azok világszerte elismert gyógyhatása. Ősszel vadászok is rendszeresen visszatérnek, főleg Olaszországból. Jelentős látványosság még, a szolnoki Tisza-liget, az Újszászi Orczy-kastély a hozzátartozó angolkerttel, a Nagykörűi cseresznyéskert és a cseresznye virágzás, a Tiszasülyi Kolopfürdő (gyógyhatású iszapjával). Számtalan múzeum, tájház. az utóbbi években egyre nagyobb teret nyer a falusi turizmus is. A kistérségi fejlesztési programok első számú feladata a szálláshelyek bővítése, az idegenforgalom növekedésének elérése, ehhez jelentős támogatást is kapnak a vállalkozok.

Lakónépesség alakulása[szerkesztés]

Település Lélekszám (2009)
Szolnok 74 885
Martfű 6 715
Újszász 6 598
Rákóczifalva 5 440
Tószeg 4 602
Szajol 3 942
Zagyvarékas 3 729
Besenyszög 3 452
Rákócziújfalu 2 039
Tiszajenő 1 656
Település Lélekszám (2009)
Nagykörű 1 636
Kőtelek 1 631
Tiszavárkony 1 598
Tiszasüly 1 470
Szászberek 994
Vezseny 690
Csataszög 315
Hunyadfalva 191
Összesen 121 583

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Szolnoki kistérség honlapja
  • Szolnok.lap.hu
  • A megye hírportálja (SZOLJON)
  • Szikszai Mihály: Szolnoki kistérség, 4604. Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szászberek, Szolnok, Tiszajenő, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2005 (Kincses könyvek)