Teleki József (kormányzó)

Teleki József (Pest, 1790. október 24. – Pest, 1855. február 15.) magyar történetíró, jogász, Erdély kormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke.

Családja

Teleki László hétszemélynök és Teleki Mária grófnő fia.

Életpályája

Tanulmányait a kolozsvári református főiskolán, majd 1806-tól a pesti egyetemen folytatta. A jogi tanulmányok elvégzése után két évig Pest vármegyénél volt törvényes gyakorlaton mint aljegyző, 1810-ben a budai helytartótanácsnál gyakornokoskodott fogalmazóként. 1812-ben külföldi tanulmányútra indult. Először a göttingeni egyetemen tanult két évig, utána beutazta Németországot, Hollandiát, Svájcit és Itália északi részét. 1815-ben visszatérve, ismét elfoglalta hivatalos helyét és most már gyorsan emelkedett a renglétrán: 1818-ban királyi helytartósági titoknok, 1824-ben a királyi tábla bárója és bírája lett, 1827-ben Csanád vármegyei főispán és a rendszeres munkálatok kidolgozására kinevezett országos bizottság tagja, 1830-ban Szabolcs vármegyei főispán, 1832-ben a bécsi magyar udvari kancellária előadó tanácsosa lett.

Hitsorsosai belé vetett bizalma folytán már 1818-ban a pesti református egyházmegye algondnokává és 1824-ben a tiszamelléki egyházkerület és a sárospataki kollegium főgondnokává választották. 1827-ben a Magyar Tudományos Akadémia felállítása elhatározását követően ő vállalta a legtöbb részt az azt előkészítő munkálatokban. A nádor főherceg mint pártfogó által az Akadémia tervének kidolgozására megbízott választmány elnökévé, 1830. november 17-én az alapítók által az akadémiai igazgató tanács tagjává, a megalakult igazgató tanács által pedig előlülővé (az Akadémia első elnökévé) választatott, mely tisztet haláláig viselte (tiszteleti tag 1838. szeptember 7-én lett). Az 1840. évi országgyűlés koronaőrré választotta, 1842-ben pedig Erdély kormányzóságát, mint a polgári kitüntetés legmagasabb fokát ruházták reá. Az 1848-as forradalom után visszavonult a közéletből, és haláláig az MTA élén tudományos munkásságot folytatott.

Teleki mindent összevéve Akadémiánk legnagyobb alapítója és jótevője nemcsak szellemi, de anyagi tekintetben is. Az alapítók sorában: 1826-ban Teleki és testvérei 10 000 koronával, Teleki maga 1855-ben 98 240 koronával van bejegyezve. Családjával együtt 24 000 kötetre menő könyvtárát adta a még akkor segédeszközök nélkül működő szegény Akadémiának és ezzel vetette meg az akadémiai nagy könyvtár alapját, melyhez azután a Kresznerics-féle kézirat- és éremgyűjteményt és a ritkaságokban dús Veszerle-féle gyűjteményét is csatolta és ebben három Corvin-codexet, melyek közt Carbo Lajos ekkorig ismeretlen műve, a De laudibus Regis Mathiae is megtalálható. (A Péczeli József komáromi református lelkész és író halála után Akadémiai Könyvtár alapját is megvette). 5000 forintot alapított könyvtárnoki hivatal létesítésére és 2000 forintot az éremtár növelésére. Végül pedig végintézkedésében saját kézikönyvtárát és a Hunyadiak kora című 12 kötetes nagy művét, a megjelent kötetek 1000 példányának egész jövedelmét, mintegy 25 000 forintot, a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta történeti célra, hogy a bejövendő pénz tőkésítését követően, annak felerésze után a kamatok egyhatoda az Akadémia alaptőkéjéhez csatoltassék, a többi öt hatoda a könyvtár növelésére fordítassék, fele pedig a történettudományi osztály rendelkezésére bocsáttassék.

A nagy ember 1848 után sokat szenvedett; életerejét gyilkos nyavalya törte meg és a hazafi lelkét a nehéz idők súlya fájdalmakkal borította el. Ez ellen a szakadatlan tudományos munkában keresett enyhülést, ezekkel szemben az erős hit vigasztalta, hogy a magyar az idők keserű látogatásai alatt is hű marad magához és a törvény és igazság végül győzni fog. Meghalt 1855. február 15-én Pesten; a Magyar Tudományos Akadémiában azon év február 26-án Toldy Ferenc tartott fölötte emlékbeszédet.

Művei

• Jutalomfeleletek a magyar nyelvről. Pest, 1821. Két kötet.
• Eger várának ostroma 1552-ben, Auróra, 1822
• Első Lajos nápolyi hadviselései 1347., Auróra, 1823
• Hunyadi János eredete felolvasás az Akadémiában, 1850. május 24.
• Hunyadiak kora Magyarországon, Pest, 1852-57. és 1863. I-VI. 1. része, X-XII. Aczélm. arczképekkel és hasonmásokkal. (I-V. 1852-56. VI. 1. része, a szerző kézirataiból Szabó Károly által sajtó alá rendezve 1863., X-XII. 1853., 1855., 1857.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  Online hozzáférés
• Magyar életrajzi lexikon, 1000-1990
• Nagy Ferenc: Teleki József gróf. In: Nemzeti évfordulóink 2005. Bp.: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 2004