Magyar Királyi Koronaőrség
Magyar Királyi Koronaőrség vagy a közhasználatban Koronaőrség a magyar Szent Koronának és egyéb koronázási és országos jelvényeknek őrzésére felállított önálló díszegység volt. Őrszolgálaton kívül még a hivatalos istentiszteleteknél, országos ünnepélyeknél és az udvari fogadtatásoknál is mint díszőrséget alkalmazták. A szolgálat tekintetében a két magyar királyi koronaőr alatt állt, és a budapesti I. Honvéd kerületi parancsnokság útján a honvéd-főparancsnokságnak, ill. a Honvédelmi Minisztériumnak volt alárendelve.
Koronázási jelvényeink, különösen a magyar Szent Korona mindig különös védelmet élvezett. A Korona biztonságának legfőbb őrei a koronaőrök voltak. E magas méltóságok betöltői, a 16. századtól két személy, korántsem azonos a koronázási jelvények fegyveres őrségével. A Magyar Királyi Koronaőrséget 1751-ben hozták létre s több mint egy évszázadon át a császári reguláris hadseregből szerveződött. I. Ferenc József 1871. május 27-én kiadott elhatározása értelmében a koronaőrséget a magyar királyi honvédség állományából kellett megszervezni, s mint önálló csapattest a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozott.
A koronaőrség 24 főből állt, ehhez tartozott még 5 fő küldönc és 2 fő polgári alkalmazott. A koronaőrség parancsnokát törzstiszti rangban – 1920 után – a kormányzó nevezte ki. Az utolsó parancsnok Pajtás Ernő ezredes volt, helyettese Vály István alezredes. A 24 fős koronaőrség kizárólag tiszthelyettesekből állt: 1 alhadnagy, 7 főtörzsőrmester és 16 törzsőrmester.
A Koronát a királyi várban őrizték az erre a célra épített páncélteremben, 1942-től azonban áthelyezték a 60 m mélyen épített kormányzói óvóhely egyik fülkéjébe. A koronázási jelvényeket 2–2 fő őrizte napi 24 órás szolgálatban.
A koronaőrség a második világháború végét követően, 1945-ben szűnt meg.
1991 és 2011 között a Magyar Koronaőrök Egyesülete[1] látja el a díszelgő alakulat feladatait, országjáró missziót vállalva. Az Egyesület aktív szerepet vállalt a Honvéd Koronaőrség létrehozásáért folytatott munkálatokban, illetve létrehozásának szervezésében. Ezen feladatokat a Magyar Koronaőrök egyesülete, vitéz Vitéz József 1941-1945-ig a korona mentésében is szerepet vállaló honvéd koronaőr törzsőrmester útmutatása és akarata szerint hajtotta végre. A 2011-ben 20 éves Egyesület ünnepségén, az Egyesület munkájáról a Honvéd Koronaőrség parancsnoka elismerően nyilatkozott.[2]
Szolgálatot teljesítő koronaőrök [szerkesztés]
- vitéz Csordás Imre
- vitéz Woth Imre
- vitéz Haranghy Miklós
- vitéz Kerecsen László
- vitéz Szántó Attila
- Hennel Sándor
- vitéz Dr. Gergely Szilárd
- Pacor András
- Andor László
- Nagy László
- vitéz Nagy Szilveszter
- vitéz Simon András
- vitéz Szentpétery István
- Bíró Zsolt
- Szamek Zoltán
- Szamek Zsolt
2011. május 30-án a Magyar Honvédség állományába tartozó Honvéd Koronaőrség ünnepélyes keretek közt 66 év után ismét átvette a Szent Korona őrzését.
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Magyar Koronaőrök Egyesületének honlapja
- 1928. évi XXV. törvénycikk a Szent Korona és a hozzátartozó drágaságok gondviseléséről
- A koronaőrség végnapjai
|
|||||
