Kosáry Domokos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kosáry Domokos
Kosary Domokos 2005 decembere.jpg
Kosáry Domokos 2005 decemberében
Életrajzi adatok
Született 1913. július 31.
Selmecbánya
Elhunyt 2007. november 15. (94 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Szakterület történelem
Szakintézeti tagság Történettudományi Intézet
Munkahelyek
Más munkahelyek Pest Megyei Levéltár
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia levelező 1982-től, rendes tag 1985-től, elnöke 1990-1996 között

Kosáry Domokos (Selmecbánya, 1913. július 31.Budapest, 2007. november 15.) Széchenyi-nagydíjas magyar történész, egyetemi tanár, az MTA elnöke (1990-1996); elnökként 1993-ban ő indította útjára a Magyar nagylexikon sorozatnyitó kötetét.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Még gyermekkorában szüleivel (édesanyja, a korszak híres írónője, Kosáryné Réz Lola) Budapestre települt a Trianon következtében Csehszlovákiához került Selmecbányáról. Itt végezte tanulmányait a Pázmány Péter egyetemen, történelem-latin szakon. Az Eötvös József Collegium tagja, a korszak neves történészének, Szekfű Gyulának a tanítványa. Kosáry már huszonévesként bekerült az akkori Magyarország kulturális elitjébe. 1935-től már 22 éves korától a Magyar Szemle szerzői közé tartozott. [1] Kortársaival ellentétben ő Németország helyett Angliában és Franciaországban járt ösztöndíjjal, ahol megismerhette a nyugati, színvonalas, az Annales fémjelezte történeti iskolát. [2]

Mint az Eötvös Collegium tagja közeli kapcsolatba került annak kurátorával, Teleki Pállal, aki hosszabb tanulmányútra küldte őt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol tanulmányai mellett Magyarország nyugati megítéléséről kellett tájékozódnia. Teleki ottani barátai mind figyelmeztettek a várható német vereségre a második világháborúban, ám idehaza kevesen hittek a hazatérő ifjú történésznek. Hamarosan a Teleki Pál Tudományos Intézetben a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese lett, a háború után az egyetemen is taníthatott, ám az egyre erősödő marxista történészek (Andics Erzsébet, Mód Aladár) támadásai megbuktatták és száműzték az egyetemről.

1956-ban a Történettudományi Intézet Forradalmi Tanácsának elnöke, ezért később két évig börtönben volt, majd a Pest Megyei Levéltár munkatársa, később újra engedik, hogy a Történettudományi Intézetben dolgozzon. Bár nem engedték vezető pozícióba, ez a korszak a csendes alkotás időszaka, több jelentős művét ekkor alkotta. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1982-től, rendes tagja 1985-től, elnöke 1990-1996 között. Szakterülete az újabb kori magyar és európai történelem.

Szervezeti tagságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Történettudományi Bizottság
  • Magyar-Svéd Történész Vegyesbizottság (elnök)
  • Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (örökös védnök)
  • Magyar Külügyi Társaság (elnök)
  • Magyar Történelmi Társulat (elnök)
  • Teleki László Alapítvány Kuratóriuma (elnök)
  • Academia Europaea (London)
  • Académie Européenne des Sciences des Arts et des Lettres (Párizs)
  • Academia Scientiarum et Artium Croatica (levelező tag)
  • British Academy (levelező tag)
  • Román Akadémia (tiszteletbeli tag, 1997)
  • Royal Historical Society (London)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyarország története, Országos Közoktatási Tanács, 1943.
  • Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába, Osiris Kiadó, Budapest, 2000.
  • A történelem veszedelmei, Magvető Könyvkiadó, 1987.
  • Magyarország története képekben (társszerző) Gondolat Kiadó, Bp., 1977.
  • A magyar és európai politika történetéből, Osiris Kiadó, 2001.
  • Magyarország Európában Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003.
  • Famous Hungarians (angol), Rubicon-Könyvek, Bp., 2002.
  • A magyar külpolitika Mohács előtt Magvető Kiadó, Bp., 1978.
  • Művelődés a XVIII. századi Magyarországon Akadémiai Kiadó, Bp., 1996.
  • Újjáépítés és polgárosodás, 1711-1867 Háttér Kiadó, Bp., 1990.
  • Napóleon és Magyarország, Magvető Könyvkiadó, 1977.
  • Kossuth Lajos a reformkorban Osiris Kiadó, 2002.
  • Magyarország és a nemzetközi politika 1848-49-ben História Könyvtár: Monográfiák. 1999.
  • A Görgey-kérdés története I-II.; Osiris századvég, Bp., 1994.
  • Széchenyi Döblingben Magvető Könyvkiadó, Bp., 1981.
  • A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszádaza 1825-1975 (társszerző) Akadémiai Kiadó, 1975.
  • Hat év a tudománypolitika szolgálatában MTA Történettudományi Intézet, 1996.
  • A chilloni fogoly, Olvasónapló 1958. Magyar Írószövetség és a Belvárosi Könyvkiadó kiadása, 1997.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kosáry Domokos sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/2-1-107.
  • Születésének századik évfordulója alkalmából 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémián emlékülésen idézték fel alakját és munkásságát. Tiszteletére nevezték el a Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtárát és Levéltárát, ahol egy emléktáblája is látható.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Apósa Huszti József kasszika-filológus és oktatáspolitikus, valamint Szekfű Gyula kapcsolatainak köszönhetően.
  2. Éppen ezekben az években kezdődött az európai történetírás megújulása. Többek között Párizsban Charles Seignobos-t és March Bloch-ot, Londonban Robert William Seton-Watson-t, Oxfordban pedig Carlile Aylmer Macartney-t hallgatta.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Romsics Ignác: Kosáry és a Teleky Intézet 1941-1949. Új egyenlítő. Budapest: (kiadó nélkül). 20132–20133.  

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosáry Domokos témájú médiaállományokat.