Moór Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moór Gyula
Gyula Moór (1888-1950) Hungarian jurist.jpg
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született 1888. augusztus 11.
Brassó
Elhunyt 1950. február 3. (61 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogfilozófus,
egyetemi tanár,
országgyűlési képviselő

Moór Gyula (Brassó, 1888. augusztus 11.Budapest, 1950. február 3.) jogfilozófus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA ideiglenes elnöke 1945 és 1946 között. Fő kutatási területei a jogbölcselet, a szociológia és a filozófia voltak.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi tanulmányait 1906 és 1910 között a kolozsvári tudományegyetemen végezte, ahol 1910-ben szerezte meg sub auspiciis állam- és jogtudományi doktorátusát. Különböző tanulmányútjait követően az 1910-es évek közepétől több hazai egyetemen jogfilozófiát és nemzetközi jogot tanított. A kolozsvári egyetemen habilitálták magántanárrá Jogbölcselet tárgykörből. 1921-1928-ig a Kolozsvárról Szegedre menekült Ferenc József Tudományegyetemen a Jogfilozófia Tanszék vezetője volt, az 1924/25-ös tanévben ő töltötte be a Jogtudományi Karon a dékáni posztot.1928-tól húsz éven át a Budapesti Tudományegyetem tanszékvezető tanára, 194546-ban az egyetem rektora is. Tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az 1945-ös választások után (amelyen nem indult) a Nemzetgyűlés választotta képviselővé MTA elnöki tisztségéből kifolyólag. Az 1947-es választásokon a Magyar Függetlenségi Párt színeiben indult sikerrel, megválasztották országgyűlési képviselővé (a párt vezetésébe is bekerült), de az MKP nyomására mandátumát megsemmisítették. 1948. január 1-jén nyugdíjazták. 1949-ben akadémiai tagságát is megvonták.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos tudományos társaság tagja, többek között a Magyar Tudományos Akadémia is levelező (1925), majd rendes (1942) tagjává választotta; az MTA elnökhelyettese, a Jogtudományi Osztály elnöke is volt, majd a második világháború után Kornis Gyula lemondása miatt rövid ideig ideiglenes elnöke is volt a testületnek. Számos szakmai társaságban tevékenykedett, a Magyar Társadalomtudományi Társaságban és Mikes Irodalmi Társaságban mint választmányi tag, de tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak és a Dugonics Társaságnak is. Fő kutatási területe a jogbölcselet volt, de foglalkoztatta a szociológia és a filozófia is. Erőteljesen támaszkodott a korszakban igen komoly befolyást gyakorló újkantiánus filozófiára, amiből kiindulva önálló jogfilozófiai rendszer kidolgozására törekedett. Tisztelői főként az ő érdemének tartják, hogy a magyar jogbölcselet lépést tudott tartani a korabeli európai jogfilozófia fejlődésével.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bevezetés a jogfilozófiába (1923)
  • Metafizika és jogbölcselet (1929)
  • Zum ewigen Frieden (1930)
  • A jogi személyek elmélete (1931)
  • Reine Rechtslehre, Naturrecht und Rechtspositivismus (1931)
  • Érék-e a Nemzetek Szövetsége az emberiség számára? (1932)
  • A különböző jogforrások, azok egyensúlya és rangfokozata a magyar jogrendszerben (1932)
  • A "filozófia mibenléte" Pauler szerint (1933)
  • Az esküdtbíráskodás kérdéséről (1933)
  • A természetjog problémája (1934)
  • Creazione e applicazione del diritto (1934)
  • Szociológia és jogbölcselet (1934)
  • Reine Rechtslehre. Randbemerkungen zum neusten Werk Kelsens (1935)
  • Tiszta jogtan (1935)
  • Az alkotmány (1935)
  • Jogfilozófia (1936)
  • A jogrendszer tagozódásának problémája (1937)
  • A magánügyi jogügyet mint jogforrás (1938)
  • A joghézag kérdéséről (1939)
  • Philosophia Perennis. Schütz Antal bölcselete (1941)
  • A jog mivolta az újabb kultúrfilozófia megvilágításában (1942)
  • A szabad akarat problémája (1943)
  • Újkantiánizmus és újhegeliánizmus a jogfilozófiában (1943)
  • Az állam joga és a magánosok joga (1943)
  • Was ist Rechtsphilosophie? (1943)
  • A jogbölcselet problémái (1945)
  • A fasizmus és a nemzeti szocializmus problémája (1945)
  • Tegnap és holnap között (1947)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Moór Gyula témájú médiaállományokat.
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Moór Gyula lásd 53. p. ISBN 963-482-037-9
  • Szabadfalvi József: Moór Gyula. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2001. ISSN 1585-3098

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]