Moór Gyula

Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből

Moór Gyula (Brassó, 1888. augusztus 11. – Budapest, 1950. február 3.) jogfilozófus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA ideiglenes elnöke 1945 és 1946 között. Fő kutatási területei a jogbölcselet, a szociológia és a filozófia voltak.

Pályája

Egyetemi tanulmányait 1906 és 1910 között a kolozsvári tudományegyetemen végezte, ahol 1910-ben szerezte meg sub auspiciis állam- és jogtudományi doktorátusát. Különböző tanulmányútjait követően az 1910-es évek közepétől több hazai egyetemen jogfilozófiát és nemzetközi jogot tanított. A kolozsvári egyetemen habilitálták magántanárrá Jogbölcselet tárgykörből. 1921-1928-ig a Kolozsvárról Szegedre menekült Ferenc József Tudományegyetemen a Jogfilozófia Tanszék vezetője volt, az 1924/25-ös tanévben ő töltötte be a Jogtudományi Karon a dékáni posztot.1928-tól húsz éven át a Budapesti Tudományegyetem tanszékvezető tanára, 1945–46-ban az egyetem rektora is. Tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az 1945-ös választások után (amelyen nem indult) a Nemzetgyűlés választotta képviselővé MTA elnöki tisztségéből kifolyólag. Az 1947-es választásokon a Magyar Függetlenségi Párt színeiben indult sikerrel, megválasztották országgyűlési képviselővé (a párt vezetésébe is bekerült), de az MKP nyomására mandátumát megsemmisítették. 1948. január 1-jén nyugdíjazták. 1949-ben akadémiai tagságát is megvonták.

Munkássága

Számos tudományos társaság tagja, többek között a Magyar Tudományos Akadémia is levelezõ (1925), majd rendes (1942) tagjává választotta; az MTA elnökhelyettese, a Jogtudományi Osztály elnöke is volt, majd a második világháború után Kornis Gyula lemondása miatt rövid ideig ideiglenes elnöke is volt a testületnek. Számos szakmai társaságban tevékenykedett, a Magyar Társadalomtudományi Társaságban és Mikes Irodalmi Társaságban mint választmányi tag, de tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak és a Dugonics Társaságnak is. Fő kutatási területe a jogbölcselet volt, de foglalkoztatta a szociológia és a filozófia is. Erőteljesen támaszkodott a korszakban igen komoly befolyást gyakorló újkantiánus filozófiára, amiből kiindulva önálló jogfilozófiai rendszer kidolgozására törekedett. Tisztelői főként az ő érdemének tartják, hogy a magyar jogbölcselet lépést tudott tartani a korabeli európai jogfilozófia fejlődésével.

Művei (válogatás)

• Bevezetés a jogfilozófiába (1923)
• A jogi személyek elmélete (1931)
• A természetjog problémája (1934)
• Szociológia és jogbölcselet (1934)
• Jogfilozófia (1936)
• A szabad akarat problémája (1943)
• A jogbölcselet problémái (1945)
• A fasizmus és a nemzeti szocializmus problémája (1945)
• Tegnap és holnap között (1947)

Források

• Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Moór Gyula lásd 53. p. ISBN 963-482-037-9

Külső hivatkozások

• A Politikatudományi Szemle írása Moór Gyuláról
• SZTE EK évfordulós emlékcsarnok