Hontbesenyőd
| Hontbesenyőd (Pečenice) | |
 |
|
| Az egykori kolostor és a katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1135 |
| Polgármester | Mária Lajpríková |
| Irányítószám | 935 03 |
| Körzethívószám | 036 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 125 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 253 m |
| Terület | 7,92 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hontbesenyőd
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 17′ 52″, k. h. 18° 46′ 21″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hontbesenyőd, (1891-ig Pecsenyicz, szlovákul Pečenice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2011-ben 125 lakosából 123 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Lévától 17 km-re északkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
A község területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az újkőkorban a lengyeli kultúra, a bronzkorban a lausitzi kultúra népének települése állt itt. 1135-ben "Sceleus" néven említik először, a középkorban ugyanis Szőlős volt a neve. Ez is bizonyítja, hogy a faluban a szőlőművelésnek ősi hagyományai vannak. 1245-ben "Zeleus" alakban említik. A középkorban a sági prépostság birtoka volt egészen 1560-ig. A 16. században a község török uralom alá került. A török kiűzése után a jezsuiták kapták meg, majd 1776-tól a besztercei káptalan birtoka lett. 1715-ben 20, 1720-ban 36 porta fizetett adót. 1828-ban 59 házában 356 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak, bora messze földön híres volt.
Vályi András szerint "PECSENICZ. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura a’ Besztertze Bányai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Baka Bányához 1 mértföldnyire, határjában szőlei tágasak, és jó borokat teremnek, Báton, és Selmetzen van módgyok a’ keresetre, fájok is van mind a’ kétféle, elsőosztálybéli" [2]
Fényes Elek szerint "Pecsenicz, tót falu, Honth vmegyében, ut. p. Báthoz 1/4 mfd. 351 kath., 1 evang. lak. Kath. paroch. templom. Kastély. Hires bor. F. u. a beszterczei káptalan. " [3]
1910-ben 322, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott. 1968-ban fűrésztelep létesült a községben.
2001-ben 142 lakosából 141 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma eredetileg a 13. században épült, a 14. században gótikus, 18. században barokk stílusban építették át. A 20. század elején bővítették.
- Az egykori jezsuita kolostor 1693-ban épült.
- Kastélya 1693-ban épült késő gótikus stílusban. Később barokk stílusban építették át. Egykor a jezsuitáké volt, majd magtár lett, később oktatásügyi célokra használták.
- A községben számos régi népi építésű ház található.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
