Harsányi Kálmán

Harsányi Kálmán
Aba-Novák Vilmos portréja Harsányi Kálmánról 1923-ban
Születéskori neve	Hlavács Kálmán
Született	Mezőkövesd 1876. december 11.
Elhunyt	Budapest 1929. május 31. (52 évesen)
Nemzetisége	magyar,
Házastársa	Pollányi Etelka (1906-1929)
Foglalkozása	költő, író, színikritikus

Harsányi Kálmán (eredeti neve: Hlavács Kálmán) (Mezőkövesd, 1876. december 11. – Budapest, 1929. május 31.) magyar költő, író, színikritikus.

Életpályája

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Egyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte, de két félév után 1896-ban állami szolgálatba lépett.

1879-ben szüleivel Budapestre költözött. A központi állampénztárban volt pénzügyi tanácsos. 1906-ban házasságot kötött Pollányi Etelkával. 1914-1918 között a balkáni fronton harcolt. 1921-től a Magyarság belső munkatársa és színikritikusa volt. 1923-ban a Nemzeti Színházban bemutatták Ellák című történeti tragédiáját, amely 1924-ben Vojnich-díjat kapott. 1909-től a Petőfi Társaság tagja volt.

Költészete

1902-ben rögtön két kötettel lépett a nyilvánosság elé: Költemények címmel csalódott hangú szerelmes verseket és a világpolgárságot, továbbá a zsarnokságot támadó hazafias költeményeket tett közzé; A tölgyfalevél című műve tündérrege-köntösbe öltöztetett szimbolikus verses elbeszélés. Rákosi Jenő és Tóth Béla (újságíró) elismeréssel fogadták költeményét, melyekben Reviczky és Komjáthy hangját folytatta, mások viszont elmarasztalták korszerűtlennek minősített idealizmusát. Új versek (1906) című kötetének vezérszólamát Endrődi Sándort követő kuruc költemények adták. 1914-ben adta ki Kristálynézők című regényét, melyben az idegennek bélyegzett hazai kultúra bírálata szólalt meg, ezzel szemben pedig egy újjászülető magyarság utópiáját bontakozott ki. Bár szimbólumokat szembesítő stílusa helyenként túlzottan elvont, mégis ez a mű az egyik első kísérlet elbeszélés és esszé összeolvasztására. Ellák (1923) című tragédiája a világbirodalmat építő Attila és fia, valamint a nagyhatalmi ábrándoktól nemzetét féltő Ellák konfliktusában a politikai drámát lelki háttérrel társította.

Művei

• A tölgyfalevél (1902)
• Költemények (1902)
• Ellák (történeti tragédia, 1905; színházi bemutetó: 1923)
• Új versek (versek, 1906)
• Páter Benedek (dráma, 1910)
• Kristálynézők (regény, 1914)
• Színházi esték (színikritikák, 1927)
• Harsányi Kálmán összegyűjtött munkái (I–VII. 1928–1929)
• Színházi esték, 1921-1927 (1928)
• Tanulmány a spanyol színjátszásról (1938)

Műfordításai

• Maeterlinck: Pelleas és Melisande (1907)
• Calderón: Az élet álom (1924)
• William Shakespeare: Othello (1929)

Források

• Ki kicsoda a Magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk

• Magyar életrajzi lexikon
• Magyar színházművészeti lexikon
• A magyar irodalom története
• http://www.bpxv.hu/docok/szilasmenti/szilasmenti_028.pdf
• Lechner Tibor: Harsányi Kálmánról, in: Tiszavidék 6. évfolyam 6. szám, 1907. február 17. 1. old.