Tiszaújváros

A Leninváros név ide irányít át. A Leninváros nevet 1919-ben rövid ideig Pesterzsébet is viselte.

Tiszaújváros

Tiszaújváros címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Járás 2013-tól

Jogállás

Polgármester

Bráz György (MSZP)^[1]

Irányítószám

3580

Körzethívószám

49

Népesség

Teljes népesség

16 582 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

360,17 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

46,04 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Tiszaújváros

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,92281°, k. h. 21,05219°

Tiszaújváros

Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

é. sz. 47,92281°, k. h. 21,05219°

Tiszaújváros (1970-ig Tiszaszederkény, 1991-ig Leninváros) ipari város Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 35 kilométerre, a Sajó Tiszába folyásánál.

Története [szerkesztés]

Tiszaújváros a szocialista iparosításnak köszönheti létét. A várost 1955. szeptember 9-én kezdték el építeni Tiszaszederkény falu közelében, s maga a város is a Tiszaszederkény nevet használta 1970-ig. Az egykori Tiszaszederkény falu ma Tiszaújváros belterületi városrésze). Az építés első ütemében egy hőerőművet építettek, majd, miután megindult a városban villamosenergia-termelés, megkezdték a Tiszai Vegyi Kombinát építését is. Elsőként a festékgyár kezdte meg működését 1961-ben, ezt követte pár éven belül a műtrágyagyár, majd a polietiléngyár és az olefingyár.

A gyárakban dolgozó munkások számára lakónegyedekre volt szükség, ezért nagyszabású építkezés kezdődött, és 1962-re lakótelepek épültek, boltok nyíltak meg a városban. 1961. június 1-jén a községi tanács Tiszaszederkény faluból az új településre költözött, s ezzel a városépítés első szakasza befejeződött.

A második szakasz során (1962–1965) még több épületet emeltek a központ körül, így 1966-ra 1464 lakás állt a dolgozók rendelkezésére. 1966. március 31-én Tiszaszederkény hivatalosan is megkapta a városi rangot. 1966 és 1970 között – a városépítés harmadik szakaszában – két általános iskola, egy középiskola és egy művelődési központ épült fel az újabb területeken. Ekkor a városnak már 10000 lakója volt.

1970. április 22-én, Lenin születésének 100. évfordulóján, a város felvette a Leninváros nevet.

A hetvenes évek folyamán a környező települések intézményeit, infrastruktúráját fokozatosan elsorvasztva, a szocialista "városkörnyéki igazgatás" koncepció bevezetésének megkezdéseként 1981. december 31-én a közeli Mezőcsátról ide helyezték a járási székhelyet, jelentősen megnehezítve ezzel Mezőcsát és a járás többi településén élő ember életét.

A 80-as években a város fejlődése némileg lelassult, majd a rendszerváltást követően, 1991. február 1. napjával, a város felvette a Tiszaújváros nevet.

Népcsoportok [szerkesztés]

A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.^[3] Kis létszámú roma, lengyel, örmény és ruszin közösségek is élnek a településen.

Nevezetességek [szerkesztés]

Tiszaújvárosi Termálfürdő, melynek gyógyvizét az 1200 méter mélységből feltörő, 57 Celsius-fokos termálvíz adja. A víz sókoncentrációja, valamint nátrium-klorid és hidrogén-karbonát tartalma magas, így ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai panaszok kezelésére alkalmazható. A medencékben a víz 32, 36, 38 illetve 40 fokos.

Rendezvényei [szerkesztés]

A rendszerváltás előtt Leninvárosban rendezték meg a „Lenin Ifjú Távírásza” (LIT) verseny országos döntőit, melyeken jellemzően 18 év alatti rádiótávírászok mérték össze „morze-tudásukat”.

Minden évben megrendezik az országos színvonalú Triatlon Nagyhetet, amit Triatlon Világkupa zár. 2007-ben a tizenkettedik magyarországi triatlon világkupának adott otthont Tiszaújváros. Ezen kívül minden évben van Tavaszi Fesztivál és karácsonyi rendezvények.

Szintén minden évben, 2011-ben már 36. alkalommal költözik a városba az AEGON Sportnapok rendezvénye, amelyen évről évre közel hatszáz ember vesz részt, s melynek résztvevői ilyenkor megtöltik a város vendéglátóhelyeit^[4].

Közlekedés [szerkesztés]

Tiszaújvárost a főként Borsod Volán helyközi járatai látják el. A városban 2 helyi járat közlekedik 1-es és 2-es jelzéssel. A 2-es vonalat néhányszor helyközi buszok látják el, de állandó helyi járatként üzemel egy darab Ikarus Ikarus E91-es típusú autóbusz, melyből az országban ez az egy közlekedik.