Honfoglalás Kori Látogatóközpont (Karos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Honfoglalás Kori Látogatóközpont
A Honfoglalás Kori Látogatóközpont a bejárat felől (2015)
A Honfoglalás Kori Látogatóközpont a bejárat felől (2015)
A múzeum adatai
ElhelyezkedésKaros
Magyarország
Cím3962, Karos, Dózsa György utca 24.
Megnyílt2012. szeptember 16
IgazgatóSzabó Péter
FenntartóKaros Község Önkormányzata
Építési adatok
Építés éve2012
Elhelyezkedése
Honfoglalás Kori Látogatóközpont (Magyarország)
Honfoglalás Kori Látogatóközpont
Honfoglalás Kori Látogatóközpont
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 58″, k. h. 21° 44′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 58″, k. h. 21° 44′ 48″
Térkép
A Honfoglalás Kori Látogatóközpont weboldala

A Honfoglalás Kori Látogatóközpont Magyarország észak-keleti részében, a bodrogközi Karoson található interaktív kiállítótér, ahol 21. századi eszközökkel mutatják be a magyarok őstörténetét és kultúráját, a honfoglalástól a kései reneszánszig.

Története[szerkesztés]

Karos a magyarság legősibb szállásterületei közé tartozik. A község határában az 1980-as évek második felében a Kárpát-medence legjelentősebb vezérsírjait és honfoglalás kori temetőit tárták fel. A karosi temetőcsoport középső dombján került elő Eperjesszög II. számú temetőhalma, ahol az országban egyedülállóan, Honfoglalás kori Régészeti Parkot alakítottak ki. Itt kerültek napvilágra az ország leggazdagabb 10. századi régészeti leletei, amelyek nemzetközi szinten is komoly hírnévre tettek szert és valószínűleg ennek köszönhető, hogy ez a település adott otthont az ország egyetlen honfoglalás kori látogatóközpontjának. Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű járásaként besorolt Bodrogközben, három szomszédos település: Karos, Karcsa és Pácin, a miskolci Herman Ottó Múzeum szakembereivel összefogva nagyszabású turisztikai fejlesztést valósított meg mintegy 400 millió forintból.[1]

A látogatóközpont épülete[szerkesztés]

A Kulturális Örökség Napjai keretében: 2012. szeptember 16-án Karos belterületén adták át, az egykor élt ősöknek már formavilágával is emléket állító látogatóközpont épületét, amely a szlovák-magyar határ mentén Sárospataktól mindössze 15 kilométerre fekszik.[2] A kiállítóteremnek helyet adó épület tetőzetének vonala, a honfoglaló magyarok által használt visszacsapó íj formáját jeleníti meg, közepén a nyíltartó tegezzel. A központi épület egy nagy jurtát szimbolizál, a tetején egy jelképes „lyuk” képezi a jurta szellőzőjét, Az épület teraszáról a Zempléni-hegység és az alatta elterülő táj panorámája tárul a látogatók elé.[3]

A látogatóközpont szolgáltatásai[szerkesztés]

Árpád-kori épület rekonstrukciók

A két szintes kiállítótérben, a honfoglaló magyarok 9-10. századi korszakát mutatják be a félnomád életmódjuktól, a Kelet-európai sztyeppék és a Vereckei-hágón való átkelésen át, egészen az államalapításig. Mindezt egy akkor élt előkelő fejedelem életútján keresztül elevenítik fel, aki még az Etelközben született, fiatal felnőttként átélte és végigharcolta a Kárpát-medencébe való érkezést, majd a nyugati kalandozásokat, végül pedig a Bodrogközben telepedett le, itt halt meg és a karosi temetőben temették el. Az emeleti térben egy 14 perces panoptikumos történetet lehet megnézni és meghallgatni. A tárlaton többek között a karosi temetőben megtalált leletek rekonstrukcióit is meg lehet tekinteni. Ezen kívűl interaktív eszközök, makettek, érintőképernyős alkalmazások, animációk, filmek és audiovizuális tartalmak segítségével mutatják be a honfoglalás korszakát.[4]

Kültéri látnivalók és programok[szerkesztés]

Temető rekonstrukció a látogatóközpont udvarán (2015)

A szabadtérben jurta kiállítás, különböző korabeli építmények és egy kisebb temető rekonstrukciói láthatók. Ezenkívül időlegesen számos különféle programokat tartanak a látogatóközpont körül, például íjász és lovasíjász versenyeket, nyári napfordulós szertűz gyújtásokat, előadásokat, a honfoglaló őseink mindennapjait és harcmodorukat idéző bemutatókat tartanak.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]