Csillaghegy

Csillaghegy
Közigazgatás
Kerület	Budapest III. kerülete
Városhoz csatolás	1950. január 1.
Korábbi rangja	Békásmegyer település része
Népesség
Teljes népesség	10 748 fő (2001) +/-
Elhelyezkedése
Csillaghegy Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 35′ 12″, k. h. 19° 2′ 59″47.5866666667, 19.0497222222

Csillaghegy Budapest egyik városrésze a III. kerületben.

Fekvése

Határai a Duna folyam a Pünkösdfürdő utcáig, Kalászi utca, Attila utca, Czetz János köz, Határ út, Pusztakúti út, Pusztakúti köz meghosszabbítása a Héthalom utcáig, Héthalom utca, névtelen közterület (22890/2 hrsz.), 22374/1 hrsz.-ú ingatlan keleti telekhatára Budapest közigazgatási határáig, Budapest közigazgatási határa, a 65163 hrsz.-ú ingatlanig, annak északkeleti telekhatárának meghosszabbítása, valamint nyugati határa, 65164 hrsz.-ú ingatlan nyugati, majd délnyugati telekhatára, Tamás utca, 64879, 64876/1, 64871/4, 64869/4 hrsz.-ú ingatlanok déli telekhatára, Hegyláb utca, Márton köz, Rókavár utca, névtelen közterület (65536 hrsz.), Dózsa György utca, Hollós Korvin Lajos utca, Madzsar József utca, Szent István utca, Ipartelep utca, Árpád utca és végül a Pünkösdfürdő utca a Duna folyamig.

Története

A középkorban itt állt Kissing nevű község a 16. században elnéptelenedett. Békásmegyer déli részén, a Kissingpusztán a 19. század végén kialakult egy üdülőtelep, amelyet 1910-ben neveztek el Csillaghegynek.

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában a kerületrész határait Békásmegyer mentén kicsit átszabta.

Csillaghegy az irodalomban

• Csillaghegy az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Örkény István Néhány perc külpolitika című egyperces novellájának.

Források

• Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, 40. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8