Római-part

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Római-part Óbuda Duna felőli részének északi fele. Hossza mintegy 10 km (a Barát-patak torkolatától az Aranyhegyi-patak torkolatáig).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Újpesti vasúti hídtól Pünkösdfürdő hajóállomásig terjed, illetve a Kossuth Lajos üdülőpart, valamint a Királyok útja - Nánási út közötti területet nevezik Római-partnak. Az Újpesti vasúti hídtól északra fekvő, a Szentendrei út és a Duna közötti városrészt a 30-as években – az 1800-as évek elején a Rómaifürdői források mellett működő malmokról – még Lőpormalom-nak nevezték.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tömegközlekedéssel: A Szentendrei HÉV Aquincum, Rómaifürdő, Csillaghegy és Békásmegyer megállóitól, vagy a MÁV esztergomi vonalának Aquincum felső megállójától lehet megközelíteni kb. 10-15 perces gyaloglással. A 34-es busszal a Királyok útján közlekedik. Bármelyik Királyok útjai megállónál leszállva pár percre van a part. A 106-os busz Nánási úti megállójától 2 perc alatt elérhető a part, és természetesen a BKV hajójáratával is megközelíthető.

Autóval: Szentendrei út felől a Duna felé haladva.

Kerékpár: Szentendre felé tartó kerékpárúton.

A Római-part története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Római-part jellege más volt az 1800-as években.

1800-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Római-part a budai vízi élet felkapott központja volt. Akkoriban szennyezésmentes, fürdésre alkalmas hely volt.

Magyarországon az evezősport meghonosítói Gróf Széchenyi István és Báró Wesselényi Miklós voltak.

Az első hazai evezőversenyt 1842-ben rendezték, melyet Clark Ádám (a Lánchíd építője) nyert meg. Az Evezős Szövetség 1892. évi megalakulását követően nagy lendülettel fejlődött a dunai vízisport. Ekkor a Római-parton 23 csónakház működött; pl. Magasházy, Weinberger, Faragó, Fájt, Burgermeister I, II, Nemzeti Bank, Spárta, Adria, Hattyú, Csuka, UTE, Ampére, stb...

5 csárda (Tüzes, Nap néni, Nap bácsi, Bivalyos, Haraplak)

2 vendéglő (Lieb, Burgermeister)

3 szabad strand (Hungária, Duna, TUNGSRAM).

A vendéglők közül a legrégebbi és mai is működő a Bivalyos. A Csárdát 1798-ban a gázlónál kialakult vásártér mellé építették. A bivalykereskedők itt vásárolták meg a gazdáktól az állatokat. A csárda köré gyűltek a kézművesek is: kirakodóvásáraik a szórakozás sajátos színterét jelentették. A Bivalyos csárda az 1930-as évektől a fejlődő római-parti élet és a vadevezősök kedvelt szórakozóhelyévé vált.

1900-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bibic I. csónakház

A Római-part Óbuda és a főváros lakosságának egyet jelentett a Dunával és a csónakházakkal.

Az 1953-as elöntés után épült meg a Nánási út és a Királyok útja mentén futó ún. nyúlgát.

A Római-part folyamatosan fejlődött, a főváros vízisport-paradicsomává vált. Vállalati, egyesületi és magán csónakházak tucatjait építették fel. A vízisport iránti tömeges érdeklődés a 70-es évek végétől kezdett csökkenni. A Duna máig érvényesülő dinamikája, állandóan változó vízszintje minden természetkedvelő, sportolni vágyó városlakót vonz. Az 1970-es, 80-as években még sikk volt hétvégéket a vállalati csónakházakban tölteni, illetve kielboattal, kajakkal, kenuval vízre szállni. Kitűnő cél volt a Lupa-sziget, Szentendre, stb.

A vízminőség romlása miatt a kijelölt fürdőhelyeket 1973-ban megszüntették.

1981-re készült el a Duna mellett futó Békásmegyeri lakótelepet is védő gát a Barát-patak torkolata és a Pünkösdfürdő utca között.

1997-ben másfél évtized szünet után újjáalakult a Budapesti Evezős Szövetség (BESZ).

A rendszerváltást követően a csónakházak mellett egyre több szórakozóhely, étterem is nyílt. A 90-es évek elején megépül a Nyárfás, az Evezős Sörkert, Platán söröző és a többi.

A 90-es évek elején június első hétvégéjén megrendezésre került a Duna-nap is, mely egy idő után természetessé vált az ott lakóknak. Egyre több program volt, majd 2002-ben megszűnt.

2000-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 90-es évek vége felé a csónakházak elég rossz állapotba kerültek, felújításra nem volt mód, így a nyaralni vágyók száma is lecsökkent. A sportlétesítményeket kezelő cég egymás után adta el áron alul a csónakházakat. A 2000-es évek elején megindult a lakóparkok építése. Először a Vadkacsa I-II. helyére, majd jött a többi.

2008 nyarán bontották el a Vöcsök II., ami műemlék is volt egyben. Csónakház alig maradt a part délebbi részén. Sajnos ez az építkezési kedv nem hagyott alább, és elkezdődött az északi részen is. 2008-ban lebontották a Hotel Magistern-t is, helyére több tömbből és több emeletből álló épületegyüttes épül.

Megmaradt és működő csónakházak: Bíbic, Tropical, Csillag, Béke, Hattyú.

Római-partot érintő nagyobb árvizek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A part az évek során több kisebb–nagyobb árvizet már megélt. Néhányszor embereket is ki kellett költöztetni. De a régi „őslakosok” ezt már rég tudomásul vették.

1941 február - A dunai jeges ár elöntötte az egész partot, sőt Csillaghegy egy része is vízben állt. Az összekötő hídnál robbantották a jeget.

1953-54: A Duna újra elöntötte a partot, védőtöltés épült a Nánási út - Királyok útja vonalában. (nyúlgát)

1965 június közepén tetőzött a Duna Budapesten 845 centiméteren. Az árvíz alatt a római-parti üdülőterületet teljesen ki kellett üríteni, az Aranyhegyi-patak balparti töltését meg kellett erősíteni. A Nánási út - Királyok útja vonalában húzódó töltést szintén meg kellett erősíteni. (a mai napig ez az egyetlen un. nyúlgát van a part mellett ezen a területen.)

1980-81: Elkészült a római-parti végleges védmű első szakasza, amely a Pünkösdfürdő utcától a város határáig kiváltotta a Királyok úti gátat. A békásmegyeri lakótelep árvízvédelmi töltését Pünkösdfürdő és a Barát (kis – Sing)–patak torkolata között a part mentén építették meg. A töltés fátlan, de rendszeresen kaszált, tetejéről jó a kilátás és aszfaltozott, kivilágított út vezet rajta. Napozásra, horgászatra, kocogásra, kerékpározásra, kutyasétáltatásra kiválóan alkalmas, ezért nem csoda, hogy sokan megkedvelték.

1991 augusztus. A Szentendrei-szigeten Suránynál átszakadt a gát, Surány és Szigetmonostor veszélybe került. A Duna nem kímélte a Római-partot sem, de ez az árvíz nem veszélyeztette a Nánási utat.

1997 július: Budapesten 733 centiméterrel tetőzött a Duna, a védekezés mindenhol sikeres volt.

2002 március - Az utóbbi 50 év legjelentősebb áradásainak egyike vonult le a Dunán, Kisoroszi és Tahitótfalu között utak víz alá kerültek, Leányfalun az ártérben lévő házakat öntötte el az árhullám. A Duna 767 centiméterrel tetőzött Budapestnél. A Római-part megközelíthetetlen volt.

2002 augusztus: Budapesten 848 centiméteren tetőzött a Duna. A rekord mértékű áradás miatt 2021 embert kellett kitelepíteni, ebből 700-at Budapest III. és XXII. kerületéből. A Római-part teljes egészében víz alatt volt, az Aranyhegyi- és a Barát-patak medréből is kiáramlott a víz. A 106-os busz is más útvonalon járt, nem érintette a Nánási utat. Mondhatni turistalátványosság kerekedett az árvízből. Mindenki „csodálta” a hatalmas vizet, megdöbbenve vették tudomásul, hogy a „víz az úr”. Ekkor újra felvetődött az új gát sürgős megépítése.

2006 április: Budapesten 860 centiméteren tetőzött a Duna, ami 12 centiméterrel haladta meg a 2002 augusztusi 848 centimétert. Az ígért gát még sehol nem volt, de szerencsére a Duna most sem öntötte el a Nánási - Királyok útját. A nyúlgát újbóli megerősítésével sikerült megoldani, hogy ne történjen nagyobb baj.

Tűzesetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001 tavasz: Római Club. Az épület azóta üresen áll, állaga romlik.

2003 augusztus. Éjjel körül felgyújtottak egy éttermet (Leroy Cafe)a parton, ami közvetlenül a Vöcsök II. szomszédságában volt, még a csónakház is megégett, bent egy két evező és más tartozék is károsodott. Évekig álltak a romos tartóoszlopok, de már azokat is lebontották.

2008 január Bibic. A tűz oka ez esetben az ottfelejtett étel. Nagyobb kár nem történt, az épület áll és működik.

Gátkérdés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A partot időről időre elöntő árvizek miatt a főváros mobilgát építését határozta el. A gát terveit a civilek ellenzik, mivel a part közeli gáttal valószínűleg elveszne a part varázsa, a közvetlen kapcsolat a Dunával, valamint a gát építésekor kivágnák a part növényzetét, több mint 400 fát.[1]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna-part a vízi sportok mellett kedvelt kerékpáros és futó hely is. Igaz, a part déli részén ez a legnehezebb, ugyanis a legtöbb sétáló, motoros, és autós is a partnak ezt a részét használja. (bár utóbbiak ki vannak tiltva, de néha megjelennek). Szintén nehezíti a közlekedést a murvás, kavicsos út a part ezen területének néhány helyén. Nagyokat lehet sétálni közvetlenül a part mellett, vagy napozni. De a partnak ez a része már inkább a lakóparkokról, a zenéről, a kajáról szól inkább. Régen egy csónakház felső szintjén egy biliárdozó hely is működött. (Azóta itt is lakópark van a területén). Van egy kisebb játszótér is a hajóállomás közelében.

A part középső részén kiépített aszfaltozott kerékpárút van. Az út minősége jó, de tavasztól – őszig nagyon nehéz használni, mert a sok gyalogos és kerékpáros nehezen fér el. A partnak ez a középső része. Itt még állnak a régi házak, a közvetlen kapcsolat a Dunával megmaradt, itt is sokan napoznak. Ezen a részen lángosos is és egy étterem az üzemel egyik lakópark aljában. Van egy petanque pálya is a Golyós büfében.

A part északi része az év bármilyen szakában kiválóan alkalmas a sportolásra. A töltés mellett egy szélesebb út is található, ami szintén a gyalogosoké. Ez a rész csendesebb, más a hangulata, mint a déli résznek.

A Duna-part ettől északi folytatása már nem a Római-parthoz tartozik.

Évek óta megjelenik egy folyóirat is - Római Parti Hírek – néven is, melyben mindig beszámolnak az aktuális dolgokról a part közeléből.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Római-parti erdő valójában gyom. index.hu, 2013 [last update]. (Hozzáférés: 2013. április 25.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]