Újlak (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 02′ 18″

Újlak
Eyebrow dormers in Óbuda-Újlak.jpg
Jellegzetes újlaki háztető
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület II. és III.
Városhoz csatolás 1873
Népesség
Teljes népesség 7041 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Újlak  (Budapest)
Újlak
Újlak
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 02′ 18″

Újlak (régebben Buda-Újlak, németül: Neustift) Budapest egyik városrésze a II. és III. kerületben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határai: Mikoviny utca a Folyondár utcától - az utcától keletnek futó lépcső a Doberdó útig - Doberdó út - Bécsi út - Nagyszombat utca[2] - Duna folyam - Kavics utca és a belőle északnak futó kilátó út - Felhévízi utca - Pusztaszeri út - Szépvölgyi út - Folyondár utca a Mikoviny utcáig.

A szomszédos városrészek északon Óbuda, északnyugaton Remetehegy, nyugaton Mátyáshegy, délnyugaton Zöldmál és Szemlőhegy, délen pedig Felhévíz. Keleten a Duna egy ága határolja, melynek túlsó oldalán a külön városrészt alkotó Margit-sziget található.

Újlak 1950 óta megoszlik a II. és a III. kerület között, melyek között a Szépvölgyi út jelöli ki a határt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török időkben elnéptelenedett középkori Szentjakabfalvát bajor és württembergi telepesek alapították újra Neustift néven; ennek magyar fordítása az Újlak elnevezés. Az 1873-as városegyesítéskor Újlakot a III. kerülethez csatolták, majd 1950-ben, a jelenlegi kerületi beosztás kialakításakor megosztották a II. és a III. kerület között.[3]

Az egykori település központja a mai Kolosy tér környéke volt; a plébániatemplommal és a piaccal. Régebbi nevei: Marckh Platz (Piac tér) (1702), majd Haupt Platz (Fő tér), 1822-től Heu Platz (Széna tér), de nyugati fele 1835-ben még Pfarrkirchen Platz (Plébániatemplom tér), és végül 1896-tól Lujza tér. 1900-ban kapta mai nevét, Kolosy György honvéd százados szabadságharcosról.[4]

E városrészben építették meg 1881-ben a főváros első nagy kapacitású „vízvezetéki telepét”, a ma is üzemelő Budaújlaki vízművet (a Szentendrei HÉV Szépvölgyi úti megállójánál, a HÉV és a Slachta Margit rakpart[5] közötti területen).

Ugyancsak a Hév és a rakpart között volt egykor a Nagyszombat utcában a „Goldberger-pálya”, melynek helyén 1995-ben görkorcsolya és szabadidőpark létesült.

Újlak északi részén, az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt. téglavető telepén, a Bécsi út, Nagyszombat utca, Végvár utca, Doberdó út által határolt területen építették fel 1928-ra a székesfőváros megbízásából az úgynevezett „városi házakat”. Az épülettömbök 460, jó minőségben megépített lakással, valamint 34 üzlettel bővítette a szűkös budapesti ingatlan-állományt (tervezők: Hikisch Rezső, ifj. Paulheim Ferenc.).[3]

Újlaki Sarlós Boldogasszony plébániatemplom

1952-1954-ben a II. világháború alatt bezárt Holzspach Téglagyár Szépvölgyi úti telepén emelték fel a Mechanikai Mérőműszerek Gyára épületeit. A gyáregység 1990-es években történt szanálása után a területen irodaparkot létesítettek. A bánya homlokfalai mai napig meredeken határolják az épületeket

Fontosabb közterületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Árpád fejedelem útja (13-69. sz. közötti szakasza)
  • Bécsi út (1-95., illetve 2-92. sz. közötti szakasza)
  • Frankel Leó út (47-63., illetve 74-114. sz. közötti szakasza)
  • Kolosy tér
  • Lajos utca (1-93. illetve 2-92. sz. közötti szakasza)
  • Szépvölgyi út (1-47., illetve 2-64. sz. közötti szakasza)
  • Zsigmond tér

Fontosabb épületek, intézmények, létesítmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szécsi Margit és Nagy László emléktáblája egykori lakhelyükön.
  • Itt született:
    • Frankel Leó (1844-1896) politikus, a párizsi kommün munka- és kereskedelemügyi bizottságának vezetője.
    • Házmán Ferenc (1810-1894) reformkori politikus, Buda város – 1873-as városegyesítés előtti – utolsó polgármestere.
  • Itt élt:
    • Gereblyés László (1904-1968) költő (Frankel Leó út 96.)
    • Göncz Árpád (1922- ) író, műfordító, politikus (Bécsi út 88.)
    • Hédervári Péter (1931-1984) tudományos szakíró (Árpád fejedelem útja 40-41.)
    • Jobbágy Károly (1921-1998) költő, műfordító (Kavics utca 2/a)
    • Móra István (1864-1957) író, költő (Szépvölgyi u. 3/a.)
    • Nagy László (1925-1978) költő, műfordító (Árpád fejedelem útja 66.)
    • Orbán Ottó (1936-2002) költő, esszéíró (Bécsi út 88-90.)
    • Réthey Lajos (1860-1940) színművész (Bécsi út 88.)
    • Szécsi Margit (1928-1990) költő, grafikus (Árpád fejedelem útja 66.)
    • Szrogh György (1915-1999) építész (Szépvölgyi út 1/c.)
    • Szűcs Ervin (1931-2007) helyi politikus, a Magyar Piarista Diákszövetség örökös tiszteletbeli elnöke (Ürömi utca 40.)
    • Toldalagi Pál (1914-1976) költő. (Bécsi út 92.)

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Buza, Péter, Ráday Mihály.szerk.: Mészáros György: Budapest teljes utcanévlexikona, lektor: Dr. Czaga Viktória és Noéh Ferenc, Budapest: Dinasztia Kiadó – Gemini Budapest Kiadó. ISBN 963-657-176-7 [1998] 

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Neve egykor Határ utca volt, mivel itt volt Óbuda és Buda (Újlak) határa.
  3. ^ a b Somlói Viktória: Ismét felfedező utak - avagy ismerjük meg értékeinket. Hírek. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2009. május 6. (Hozzáférés: 2011. április 3.)
  4. Mészáros György: Az 1848-1849. évi polgári forradalommal és szabadságharccal összefüggő utcaelnevezések a főváros területén. Vegyes információk tára. ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, 1998. (Hozzáférés: 2011. április 3.)
  5. 2010 nyarán az Árpád híd és Margit híd között húzódó Újlaki rakpartot Slachta Margitról nevezték el. Lásd: Átnevezték az alsó rakpartokat. Belföld. MTI, 2010. június 3. (Hozzáférés: 2011. április 3.)