Újlak (Budapest)

Újlak (Óbuda)
Jellegzetes újlaki háztető
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	II. és III.
Városhoz csatolás éve	1873
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen +/-
Elhelyezkedése
Újlak (Óbuda) Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 02′ 18″47.5283333333, 19.0383333333

Újlak (régebben Budaújlak, Buda-Újlak vagy Óbuda-Újlak, németül: Neustift) Budapest egyik városrésze a II. és III. kerületben.

Fekvése

A budaújlaki vízmű

Határai: Mikoviny utca a Folyondár utcától - az utcától keletnek futó lépcső a Doberdó útig - Bécsi út - Nagyszombat utca - Duna folyam - Kavics utca és a belőle északnak futó kilátó út - Felhévízi utca - Pusztaszeri út - Szépvölgyi út - Folyondár utca a Mikoviny utcáig.

A szomszédos városrészek északon Óbuda, északnyugaton Remetehegy, nyugaton Mátyáshegy, délnyugaton Zöldmál és Szemlőhegy, délen pedig Felhévíz. Keleten a Duna egy ága határolja, melynek túlsó oldalán a külön városrészt alkotó Margitsziget található.

Újlak 1950 óta megoszlik a II. és a III. kerület között, melyek között a Szépvölgyi út jelöli ki a határt.

Története

A török időkben elnéptelenedett középkori Szentjakabfalvát bajor és württembergi telepesek alapították újra Neustift néven; ennek német fordítása az Újlak elnevezés. Az 1873-as városegyesítéskor Újlakot Óbuda városrészhez csatolták, majd 1950-ben, a jelenlegi közigazgatási szervezet kialakítása során, megosztották Budapest II. és III. kerülete között.

Az egykori település központja a mai Kolosy tér környéke volt; a plébániatemplommal és a piaccal. Régebbi nevei: Marckh Platz (Piac tér) (1702), majd Haupt Platz (Fő tér), 1822-től Heu Platz (Széna tér), de nyugati fele 1835-ben még Pfarrkirchen Platz (Plébániatemplom tér), és végül 1896-tól Lujza tér. 1900-ban kapta mai nevét, Kolosy György honvéd százados szabadságharcosról.

E városrészben építették meg 1881-ben a főváros első nagy kapacitású „vízvezetéki telepét”, a ma is üzemelő Budaújlaki vízművet (a Szentendrei HÉV Szépvölgyi úti megállójánál, a HÉV és a Slachta Margit rakpart közötti területen).

Ugyancsak a Hév és a rakpart között volt egykor a Nagyszombat utcában a „Goldberger-pálya”, melynek helyén 1995-ben görkorcsolya és szabadidőpark létesült.

Újlak északi részén, az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt. téglavető telepén, a Bécsi út, Nagyszombat utca, Végvár utca, Doberdó út által határolt területen építették fel 1928-ra a székesfőváros megbízásából az úgynevezett „városi házakat”. Az épülettömbök 460, jó minőségben megépített lakással, valamint 34 üzlettel bővítette a szűkös budapesti ingatlan-állományt (tervezők: Hikisch Rezső, ifj. Paulheim Ferenc.).

1952-1954-ben a II. világháború alatt bezárt Holzspach Téglagyár Szépvölgyi úti telepén emelték fel a Mechanikai Mérőműszerek Gyára épületeit. A gyáregység 1990-es években történt szanálása után a területen irodaparkot létesítettek. A bánya homlokfalai mai napig meredeken határolják az épületeket

Fontosabb közterületek

Szécsi Margit és Nagy László emléktáblája egykori lakhelyükön.

• Árpád fejedelem útja (13-69. sz. közötti szakasza)
• Bécsi út (1-95., illetve 2-92. sz. közötti szakasza)
• Frankel Leó út (47-63., illetve 74-114. sz. közötti szakasza)
• Kolosy tér
• Lajos utca (1-93. illetve 2-92. sz. közötti szakasza)
• Szépvölgyi út (1-47., illetve 2-64. sz. közötti szakasza)
• Zsigmond tér

Fontosabb épületek, intézmények, létesítmények

Újlaki Sarlós Boldogasszony plébániatemplom

• Bécsi út 56.
• Budaújlaki vízmű
• Fővárosi Csatornázási Művek Zsigmond téri szivattyútelepe
• Frankel Leó úti zsinagóga
• Klubrádió
• Kolosy téri piac
• Óbudai Népzenei Iskola
• Szépvölgyi irodapark
• Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
• Újlaki Általános Iskola
• Újlaki plébániatemplom
• Újudvar bevásárló központ

Híres emberek

• Itt született:
  • Frankel Leó (1844-1896) politikus, a párizsi kommün munka- és kereskedelemügyi bizottságának vezetője.
  • Házmán Ferenc (1810-1894) reformkori politikus, Buda város – 1873-as városegyesítés előtti – utolsó polgármestere.
• Itt élt:
  • Gereblyés László (1904-1968) költő (Frankel Leó út 96.)
  • Hédervári Péter (1931-1984) tudományos szakíró (Árpád fejedelem útja 40-41.)
  • Jobbágy Károly (1921-1998) költő, műfordító (Kavics utca 2/a)
  • Móra István (1864-1957) író, költő (Szépvölgyi u. 3/a.)
  • Nagy László (1925-1978) költő, műfordító (Árpád fejedelem útja 66.)
  • Orbán Ottó (1936-2002) költő, esszéíró (Bécsi út 88-90.)
  • Réthey Lajos (1860-1940) színművész (Bécsi út 88.)
  • Szécsi Margit (1928-1990) költő, grafikus (Árpád fejedelem útja 66.)
  • Szrogh György (1915-1999) építész (Szépvölgyi út 1/c.)
  • Szűcs Ervin (1931-2007) helyi politikus, a Magyar Piarista Diákszövetség örökös tiszteletbeli elnöke (Ürömi utca 40.)
  • Toldalagi Pál (1914-1976) költő. (Bécsi út 92.)

Források és jegyzetek

Buza, Péter, Ráday Mihály.szerk.: Mészáros György: Budapest teljes utcanévlexikona, lektor: Dr. Czaga Viktória és Noéh Ferenc, Budapest: Dinasztia Kiadó – Gemini Budapest Kiadó. ISBN 963-657-176-7 [1998]