Fővárosi Önkormányzat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Újvárosháza, a Fővárosi Közgyűlés üléseinek helyszíne a Váci utcában

A Fővárosi Önkormányzat (hivatalosan Budapest Főváros Önkormányzata) 1990-ben, a rendszerváltás során, a tanácsrendszer megszűnésével jött létre, a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében.

Feladatai, hatáskörei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fővárosi Önkormányzat 1990. évi LXV. törvényében szabályozott feladat- és hatáskörei[1]:

  • meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét;
  • megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített környezetét;
  • ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat (elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását, meghatározza a lakásépítés támogatásának rendszerét);
  • létrehozza az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit;
  • gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról;
  • gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról;
  • közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában, gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről;
  • gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról, biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét;
  • kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről;
  • ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat;
  • rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait;
  • gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettség körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátásról, ha a feladat ellátását a kerületi önkormányzat nem vállalja;
  • gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét meghaladó, a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási, nevelési és kulturális feladatok ellátásáról

Szervezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fővárosi Közgyűlés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fővárosi Közgyűlés az elnöki feladatokat is ellátó főpolgármesterből és választott önkormányzati képviselőkből (fővárosi képviselők) áll. A fővárosi képviselők száma 1990‑94 között 88, 1994‑2010 között 66 volt, 2010-től 33-ra csökkent. 2010-ig Budapest választópolgárai 66 fővárosi képviselőt pártlistákon, arányos rendszerben választottak, 4%-os mandátumszerzési küszöb mellett. 1994 előtt az akkori 22 fővárosi kerület képviselő-testületei egy-egy további fővárosi képviselőt (kerületi küldöttek) választottak, akiknek jogállása megegyezett a pártlistákon választottakéval.

Az önkormányzati választási rendszer 2010-es átalakítása során a fővárosi képviselők számát a város népességéhez képest határozzák meg, minden 50 ezer lakosra számítva egyet, így 2010-ben 33 képviselőt választottak. A mandátumszerzési küszöb is megváltozott, 4%-ról 5%-ra, közös lista esetén pedig 10%-ra, illetve kettőnél több szervezet közös listája esetén 15%-ra nőtt.

A 2010-es önkormányzati választáson Tarlós Istvánt választották meg főpolgármesternek a FideszKDNP pártszövetség jelöltjeként, és e pártok közös listája 17 mandátummal megszerezte a képviselői helyek többségét is. A MSZP-nek 10, az LMP-nek és a Jobbiknak 3-3 képviselője lett.

A Fővárosi Közgyűlés tagjai[2] (2010–)
Tarlós István főpolgármester (FideszKDNP)
Fidesz–KDNP-frakció
(17 fő, 51,5%)
MSZP-frakció
(10 fő, 30,3%)
LMP-frakció
(3 fő, 9,1%)
Jobbik-frakció
(3 fő, 9,1%)

A közgyűlés feladatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Önkormányzat legfőbb szerve, szinte valamennyi önkormányzati hatáskört elsődlegesen e testület gyakorol, ez alól kivétel csak törvényben írható elő. A közgyűlés a törvények keretei között külön rendeletben (Szervezeti és Működési Szabályzat, SZMSZ) szabályozza az önkormányzat szervezeti és működési rendjét, ebben egyes hatáskörök gyakorlását átruházhatja a főpolgármesterre vagy saját bizottságaira. A közgyűlés fogadja el az önkormányzat éves költségvetését, rendeleteivel pedig széles körben szabályozza a város életének különböző kérdéseit.

A főpolgármester és helyettesei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest főpolgármestere az önkormányzatnak a város polgárai által választott vezetője. A főpolgármester tagja és egyúttal elnöke a Fővárosi Közgyűlésnek, képviseli az önkormányzatot, a főjegyző közreműködésével irányítja a Főpolgármesteri Hivatalt.

A főpolgármester-helyettesek a főpolgármester segítői, az általa meghatározott feladatokat látják el az önkormányzat vezetésében, akadályoztatása esetén pedig helyettesítik őt. A Fővárosi Közgyűlés a főpolgármester javaslata alapján titkos szavazással választja meg az egy vagy több főpolgármester-helyettest. A javaslat köti a közgyűlést, tehát csak a főpolgármester által javasoltakra lehet szavazni, a megválasztáshoz a közgyűlés tagjai többségének igen szavazata szükséges. A 2010-es önkormányzati választásig főpolgármester-helyettest csak a közgyűlés tagjai közül lehetett választani, azóta a főpolgármester bárkit javasolhat e tisztségre. A főpolgármestert a Fővárosi Közgyűlés elnöki tisztségében azonban csak olyan főpolgármester-helyettes helyettesítheti, aki maga is tagja a közgyűlésnek. A főpolgármester-helyettesek számát a törvény csak annyiban határozza meg, hogy mindig lennie kell legalább egynek a közgyűlés tagjai közül, számuk általában 3 és 5 közötti.

A közgyűlés bizottságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fővárosi Közgyűlés döntéseit a tagjaiból és a frakciók által javasolt nem képviselő szakértőkből alakult bizottságok készítik elő. A Fővárosi Önkormányzat az egyetlen az országban, melynek a törvény megengedi a személyi döntések egy részének átruházását bizottságaira, így a Főváros tulajdonában álló cégek (például BKV) vezetőit, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait valamint a fővárosi önkormányzati intézmények vezetőit általában a Közgyűléstől kapott felhatalmazás alapján (átruházott hatáskörben) az állandó bizottságok választják meg, illetve nevezik ki.

A Főpolgármesteri Hivatal, a főjegyző és az aljegyzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fővárosi Közgyűlés az önkormányzati döntések előkészítésére és végrehajtására valamint egyéb feladatokra egységes hivatalt működtet Főpolgármesteri Hivatal elnevezéssel.

A Főpolgármesteri Hivatalt a főpolgármester irányítása mellett a főjegyző vezeti, akit a közgyűlés pályázat alapján, határozatlan időre nevez ki. A tisztség betöltésének feltétele a jogi végzettség. A közgyűlés a főjegyzőre vonatkozó szabályok és feltételek szerint legalább egy, legfeljebb három aljegyzőt is kinevez, akik a főjegyzőt segítik feladatai ellátásában.

A Fővárosi önkormányzat feletti felügyelet rendje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az önkormányzat szerveinek tevékenysége fölött a törvényességi felügyeletet a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala végzi.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Forrás: Magyarország.hu
  2. Forrás: Budapest Portál
  3. 2011-ben vette át a lemondott Pesti Imre mandátumát.
  4. Az alakuló ülés előtt lemondott Gajda Péter helyett.
  5. Az alakuló ülés előtt lemondott Szabados Ákos helyett.
  6. Az alakuló ülés előtt lemondott Steiner Pál helyett.
  7. 2012-ben vette át a lemondott Velez Árpád mandátumát.
  8. Az alakuló ülés előtt lemondott Jávor Benedek helyett.
  9. Az alakuló ülés előtt lemondott Staudt Gábor helyett.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]