Prosztatarák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prosztatarák
Endometrial Adenocarcinoma.jpg
Rákos prosztata

Szinonimák Dülmirigyrák
Latinul Carcinoma prostatae
Angolul Prostate cancer
Epidemiológia
Földrajzi előfordulás fejlett országokban gyakoribb
Halálozási arány
Magyarországon 393 férfi/100 000 lakos/év
Európában 275 férfi/100 000 lakos/év
Világszerte 220 000 férfi/év
Leírás
Érintett szervek prosztata, férfi kismedencei szervek, áttétek képződése után távoli szervek
Etiológia genetikai hajlam és környezeti tényezők
Kockázati tényezők életkor, családi előzmények, fokozott húsfogyasztás, kémiai hatások
Főbb tünetek vizelési zavarok, fájdalom, véres vizelet ill. ondó
Diagnosztika tapintás, PSA kimutatás, modern képalkotó eljárások
Szövődmények vizeletpangás, hólyagfertőzés, közeli és távoli áttétek
Kezelés sebészeti eltávolítás, sugárkezelés, kemoterápia
Kórjóslat stádiumtól függő, korán felismerve kedvező
Megelőzés szűrővizsgálatok
A prosztata vizsgálata
Egy Da Vinci sebészeti robot.
Külső sugárkezelésre alkalmas készülék

A prosztatarák a prosztata (dülmirigy) rosszindulatú daganatos megbetegedése.[1][2][3] A férfiak halálozási statisztikájában előkelő helyet foglal el, az 50 év feletti életkorban a gyakorisága növekszik, elérheti a 10 százalékot, megközelítőleg a 75. életévre kulminál. Ebben nyilván szerepe van a megelőzés, illetve a korai diagnosztika hiányosságainak, ami egyrészt a férfiak többségének abból a nem szerencsés tulajdonságából fakad, hogy idegenkednek a – kissé kellemetlen – szűrővizsgálattól. Emellett a prosztata anatómiai elhelyezkedése miatt elég nehezen hozzáférhető más vizsgálati eljárások alkalmazásához, mint a legegyszerűbb és legbiztosabb végbélen keresztüli kitapintáshoz, emellett a tünetek is elég későn jelentkeznek.[4][5]

Okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapvetően genetikai, azaz örökletes tényezőkre (DNS-állomány) vezethető vissza. Erre utal a családokon belüli halmozott előfordulás is. A genetikai hiba az 1-es kromoszómán lokalizálódik vagy a 10-es kromoszóma súlyos rendellenességére, a rövid vagy hosszú karok hiányára vezethető vissza, de más kromoszómák rendellenességeit is észlelték. Ez a kórkép jellegében és súlyosságában is kifejezésre jut. Bizonyított a FOXO3 gén szerepe is.[6] Az utóbbi időben egyre több gén esetében merül fel a gyanú, hogy abnormális működésük, vagy mutációjuk szerepet játszik különböző ráktípusok, így a prosztatarák kifejlődésében is. A BRCA1(en) és a BRCA2(en) gének mutációja fontos kockázati tényező a petefészekrák és az emlőrák kialakulásában a nőknél, ugyanakkor szerepük van a prosztatarák létrejöttébben a férfiaknál[7][8] Mint általában minden genetikailag meghatározott tulajdonság vagy betegség kialakulásához az örökletes tényezők mellett a külső környezetből származó hatások szükségesek. Az, hogy ilyen esetekben milyen mértékben játszanak szerepet az örökletes tényezők, és milyen mértékben a környezeti hatások, a két tényező egymáshoz viszonyított relatív erősségétől függ. Erős genetikai meghatározottságú betegségeknél az állapot lényegében a környezeti tényezőktől függetlenül is kialakul, míg fordítva, erős külső hatások lényegében mindenkinél tudnak kóros állapotot, így pl. rosszindulatú tumort okozni. Az esetek többsége a két szélsőség között van. A prosztatarák esetében ismert, hogy előfordulási gyakoriságuk bizonyos ipari (vegyi) ártalmaknak kitett férfiaknál (akkumulátor gyártó vagy -újrahasznosító üzemekben, szárazelemgyárakban, gumigyárban dolgozóknál) nagyobb. Ezekben az esetekben a fő tényezőnek a kadmium-kitettséget tartják. De szerepe van a túlzottan fehérjedús táplálkozásnak, az A és D-vitaminhiánynak és természetesen az életkornak is. A férfi nemi hormonok, a jelen álláspont szerint, nem okozói a prosztataráknak, bár hiányuk esetén (pl. eunuch(en)okban) a daganat nem fordul elő[1], valamint ezek a hormonok elősegítik a már kialakult tumor gyorsabb fejlődését és terjedését.[9]

Típusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az esetek messze döntő többségében a prosztata fő mirigyeinek[10] állományból, az alapi (bazális) sejtekből kiinduló mirigyes daganat (adenocarcinoma). A simaizomból vagy a kötőszövetes állományból kiinduló daganatok (sarcoma) előfordulási gyakorisága elenyésző.[1]

Megelőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A genetikai háttér miatt a lehetőségek korlátozottak. Lényegében a – fentiekben említett – kockázatot jelentő körülmények kerüléséből áll. Ennek fokozott a jelentősége azoknál a férfiaknál, akiknél a családi halmozódás előzményként kimutatható.[9] A szűrővizsgálatok jelentősége a még gyógyítható stádiumok felismerésében alapvető!

Szűrővizsgálat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leghatásosabb eljárás a prosztata végbélen keresztüli tapintása (lásd a mellékelt ábrát is) ez az oka a szűrővizsgálattól való idegenkedésnek is). Holott kis felkészültséggel és némi odafigyeléssel és tapintattal ez az alapellátás minden szintén nagyobb kellemetlenség okozása nélkül is elvégezhető. (Különösen problémás ez az orvosnőknek, mert a magyar férfiak alapból prűdebbek, mint a nők. Nagyon jól mutatja ezt az, hogy méhnyakrák szűrésekkel annak rossz kimenetelét milyen mértékben sikerült visszaszorítani, míg ez elég kevéssé haladt előre a prosztatarák esetében.) A szűrővizsgálat persze nem jelent teljes megelőzést, de felderíthet sok egyéb prosztata rendellenességet és rákot megelőző állapotot. Legfontosabb, hogy ilyen módon a betegség már olyan korai stádiumban diagnosztizálható, amikor még komoly esély van arra, hogy megfelelő gyógymódot alkalmazva teljes gyógyulás érhető el. A prosztatarák vérvizsgálattal is kimutatható, mivel abban egy Prosztata Specifikus Antigén (PSA)[11] jelenhet meg. A probléma ezzel éppen az, hogy megjelenése nem biztos, mintegy 20-25 százalékban a biztos esetekben is negatív az eredmény, így a módszer szűrővizsgálatokra lényegében alkalmatlan. Természetesen a diagnózis megerősítéséhez, a teljes kivizsgáláshoz ez sem mellőzhető.

Panaszok és tünetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A panaszok sokszor csak bizonytalan, nehezen meghatározható jellegűek: gyakori vizelési inger, vizelés közben tapasztalható kellemetlen érzés. Néha szexuális zavarok, vagy pedig a sperma minőségének változása, esetleg véres színezete miatt fordul a páciens orvoshoz. Nagyobb daganatok esetén jellegzetesebbek, feltűnőbbek a tünetek. Ezek elsősorban a nehezített vizelésben nyilvánulhatnak meg. Éjszakai gyakori vizeletürítés alakul ki, a vizelet nehezen indul, lassabban és gyengébb sugárban ürül, a vizelés végén csepegés tapasztalható. A betegnek általában olyan érzése van, mintha nem tudná hólyagját teljesen kiüríteni, ami ez valóban így is van. A hólyagban vizeletpangás lép fel, amely felülfertőződéshez, a panaszok erősödéséhez, fájdalmas, égő, véres vizeletürítéshez vezethet. A fertőzés gyakran lázzal jár, nagyon súlyos esetben akár vesegyulladás, veseelégtelenség is kialakulhat. Amennyiben a daganat a prosztatát körülvevő szervekre is ráterjedt, állandó, tompa gáttáji és ágyéki fájdalom léphet fel.

A vizsgálati leletek közül a legegyszerűbb, tapintásos vizsgálatkor porc-kemény prosztataállomány, vagy abban porc-kemény göbök tapinthatók. A biztos diagnózis érdekében gyanú esetén valamennyi rendelkezésre álló diagnosztikus lehetőséget, így a radiológiai, ultrahangos, laboratóriumi, szövetminta-vételi (biopszia) stb. eljárásokat igénybe kell venni.

Gyógyítás/Kezelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapvetően megegyezik a rosszindulatú daganatok általános gyógyeljárásival.[12] Azaz legfontosabb a daganat sürgős műtéti eltávolítása. Ennek korszerű módja a Da Vinci sebészeti robot alkalmazása.[13] Ehhez járulnak a korszerű kiegészítő terápiák: sugárkezelés, sejtburjánzást gátló gyógyszerek (citosztatikumok), hormonkezelés, stb. Idejében felismert daganat esetében ezek az eljárások együttesen viszonylag jó gyógyulási kilátásokkal járnak. Az esetek természetesen mindig egyéni elbírálást igényelnek.[14] Későn felismert daganatoknál - mivel a műtét már nem jöhet szóba a daganat környezetéhez kapaszkodása miatt, és ekkorra általában már áttétek is képződtek - a gyógyítás lehetőségei igen korlátozottak. Ilyenkor már inkább csak a betegség előrehaladásának sebessége csökkenthető, (citosztatikumok, sugárkezelés segítségével) valamint a beteg általános állapotának karbantartása, megfelelő ápolás, a panaszok enyhítése és a fájdalomcsillapítás jönnek szóba.

Epidemiológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A prosztatarák következtében bekövetkezett halálozások életkorra standardizálva, 100 000 lakosra számítva, 2004-ben.[15]

██ nincs adat

██ kevesebb mint 4

██ 4–8

██ 8–12

██ 12–16

██ 16–20

██ 20–24

██ 24–28

██ 28–32

██ 32–36

██ 36–40

██ 40–44

██ több mint 44

Az Egyesült Államokban évente 186 000 új esetet diagnosztizálnak, és 28 000 haláleset következik be prosztatarák következtében. Az Egyesült Királyságban 35 000 új beteget diagnosztizálnak évente, az évenkénti halálozás 10 000. Mindkét államban a második vezető halálok a férfiak között. (Az európai és hazai adatokról a cikk elején esett szó.) Világszerte 220 000 férfi halálát okozza évente. Fejlett országokban a nagyobb gyakoriság a hosszabb átlagéletkorral, a magasabb húsfogyasztással és valószínűleg a hatékonyabb diagnosztikával függ össze. A 80 év fölötti férfiak 80%-ánál fejlődik ki, de lassan növekvő és lényegében ártalmatlan formában. Ilyenkor a kezelés már szükségtelen, sőt inkább ártalmas lehet.[16]

Kórjóslat, prognózis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A daganat stádiumától függ. Idős korban, ha nem növekszik, nem képez áttéteket és nem okoz panaszokat sem, sokszor nem is kerül felismerésre és beavatkozást sem igényel. Még a rosszabb indulatú esetekben is a korán felismert daganatok műtéti eltávolítással és a szükségesnek ítélt járulékos kezelésekkel teljes mértékben gyógyítható. Ezeknél a gyógyulás kilátásai viszont rohamosan csökkennek a diagnózis és a beavatkozás elhúzódásával.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c "Prosztatarák" (magyar nyelven)
  2. Romics Imre. „"A prosztatarák"” (magyar nyelven). Hippocrates IV (5).  
  3. "Dülmirigyrák" (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2011. október 9.)
  4. "Prosztatacarcinoma". (Hozzáférés: 2011. október 9.)
  5. Kónya Judit. „"Prosztatarák - Kik a veszélyeztetettek?"”. WEBBeteg. Hozzáférés ideje: 2011. október 9.  
  6. Kwong Y Tsang and James L Gulley (2011.). „"Highlights on FOXO3 and tumor-associated dendritic cells in prostate cancer"”. Asian Journal of Andrology 13, 657–658. o. DOI:10.1038/aja.2011.78.  
  7. Struewing JP, Hartge P, Wacholder S, Baker SM, Berlin M, McAdams M, Timmerman MM, Brody LC, Tucker MA (1997. May). „The risk of cancer associated with specific mutations of BRCA1 and BRCA2 among Ashkenazi Jews”. N. Engl. J. Med. 336 (20), 1401–8. o. DOI:10.1056/NEJM199705153362001. PMID 9145676.  
  8. Tahirah, Alam N., Michael, O'Hare J., Laczkó, I., Freeman, A., Farah, Al-Beidh, Masters, R. J., David, Hudson, L. D. (2004.). „"Differential expression of CD44 during human prostate epithelial cell differentiation".”. J. Histochemistry and Cytochemistry 52 (8), 1083-1090. o.  
  9. ^ a b "A prosztatarák kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők"
  10. István, Laczkó - David, Hudson L. - Alex, Freeman - Mark, Feneley R. - John, Masters R. (2005.). „"Comparison of the zones of the human prostate with the seminal vesicle: morphology, immunohistochemistry, and cell kinetics"” (angol nyelven). The Prostate 62, 260-266. o.  
  11. Urológiai Klinika 1082 Budapest VIII.. „"cikkek"” 
  12. "Prosztatacc" (magyar nyelven)
  13. "DaVinci sebészet" (angol nyelven)
  14. (2006.) „"Previous bladder outlet surgery does not affect medium-term outcomes after laparascopic radical prostatectomy."” (angol nyelven). J. Compilation BJU International 99, 399- 402. o.  
  15. WHO Disease and injury country estimates. World Health Organization, 2009. (Hozzáférés: 2009. november 11.)
  16. "ProsztataCC" (magyar nyelven)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Imre, Romics: A prosztatarák. Hippocrates IV/5
  • Imre, Romics: V. Prosztatarák/Táblázatok. pp 69–81.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Prosztatarák témájú médiaállományokat.