Bőrrák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bőrrák

BNO-10
BNO-9
MedlinePlus001442
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőrrák témájú médiaállományokat.

A bőrrák a rák olyan csoportja, amely a bőrben keletkezik. A túlburjánzó sejtek kialakulása miatt a szervezet többi részeire is átterjedhet, mivel ezek a rákos sejtek képesek megtámadni más sejteket.[1] A bőrráknak három fő csoportját különböztethetjük meg: bazális sejtrák, pikkelysejtes bőrrák, illetve a melanóma.[2] Ezek közül az első kettő ritkábban fordul elő, ezért ezeket az angol nyelvterületeken: nonmelanoma skin cancer (NMSC), azaz nem melanómatípusú bőrrák néven is szokták nevezni.[3] A bazális sejtrák képes a körülötte elhelyezkedő sejteket és szöveteket lassanként károsítani, ám arra nem, hogy a szervezet távolabbi szöveteit is megtámadja, valamint nem valószínű a rák miatti halálozás ennél a típusnál. Kinézetre egy vöröses kidudorodás a bőrön, melynek felülete lehet fényes és hajszálerek is láthatóak egyes esetekben. A pikkelysejtes bőrrák ezzel szemben képes arra, hogy elburjánozzon a test más területein elhelyezkedő szövetekben is. Tapintásra egy kemény csomó érzékelhető, amelynek teteje gyakran pikkelyes.[4] A melanóma a bőrrák legagresszívebb fajtája. Külsőleg úgy néz ki, mint egy anyajegy, ám a mérete annak többszöröse is lehet, megváltozhat az alakja, a színe és szélei elmosódottá válhatnak, többféle színben is előfordulhat. Viszkethet, illetve vérezhet is.[5]

A bőr rákos megbetegedéseinek több mint 90 százalékáért a Napból érkező ultraibolya sugárzás a felelős.[6] A napfénynek való kitettség mindhárom bőrrák típusnál megnöveli a kialakulás veszélyét. A bőrrák kialakulásának esélyeit az elvékonyodó ózonréteg is megnöveli.[7] Az ultraibolya sugárzás másik fő forrásai napjainkban a szoláriumok. A melanóma és a bazális sejtrák kialakulásánál a gyermekkorban a bőrfelszínt érő ibolyántúli sugárzás különösen károsan hat. Az anyajegyek mintegy 20-30 százaléka a napsugárzás hatására melanómává képes változni. Azok az emberek, akik világosabb bőrűek,[8] vagy esetleg valamilyen immunrendszert gyengítő betegségben szenvednek, mint amilyen a HIV/AIDS-vírus is, azok fokozottan veszélyeztetettek.[9] A bőrrák diagnosztizálása biopsziával történik.

Az ultraibolya sugárzásnak való kitettség csökkentése (például magas faktorszámú naptej használata) hatékony módja lehet a melanómák és a pikkelysejtes bőrrák kialakulásának megelőzésében.[10] Az még nem bizonyított, hogy a naptej használata bármilyen módon is csökkenteni tudja a bazális sejtrák kialakulását.[10] A nem melanóma-típusú bőrrákok általában gyógyíthatóak. A kezelést elsősorban sebészi úton történő eltávolítás jelenti, melyet esetenként sugárkezelés is kiegészíthet, illetve bizonyos helyi gyógyszerek alkalmazása jelentheti, mint amilyen például a fluorouracil. A melanómák kezelését elsődlegesen sebészi beavatkozások jelentik, amit sugárterápia, kemoterápia, illetve célzott molekuláris terápia egészíthet ki. Azon betegek számára, akiknek a szervezetében elterjedt a rák, enyhítő kezelések javallottak, amelyek segítségével életminőségük javulhat. A bőrrák rendelkezik az egyik legmagasabb túlélési aránnyal, mivel az Egyesült Királyságban a betegek, mintegy 80 százaléka, az Amerikai Egyesült Államokban, pedig a betegek, mintegy 90 százaléka a betegség diagnosztizálását követő ötödik évben még mindig életben van.[11][12]

A bőrrák az egyik leggyakoribb rákos megbetegedés, az esetek, mintegy 40%-át teszi ki.[13][14] A leggyakoribb fajtái a nem-melanóma típusú bőrrákok, melyek évente legalább mintegy 2-3 millió embernél alakulnak ki.[15] Azonban ez csupán durva becslés, mivel pontos adatok erről nem fellelhetőek. A nem-melanóma típusú bőrrákos megbetegedések mintegy 80 százaléka a bazális sejtrák és csupán 20 százalékát teszik ki a pikkelysejtes megbetegedések.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Defining Cancer. National Cancer Institute , 2007. szeptember 17. [2014. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 10.)
  2. Skin Cancer Treatment (PDQ®). NCI , 2013. október 25. [2014. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 30.)
  3. ABC of skin cancer [archivált változat]. Malden, Mass.: Blackwell Pub., 5–6. o. (2008. április 25.). ISBN 9781444312508 [archiválás ideje: 2016. április 29.] 
  4. Primary Care: The Art and Science of Advanced Practice Nursing [archivált változat]. F.A. Davis, 242. o. (2011. április 25.). ISBN 9780803626478 [archiválás ideje: 2016. május 20.] 
  5. General Information About Melanoma. NCI , 2014. április 17. [2014. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 30.)
  6. (2010. április 25.) „Ultraviolet radiation.”. Chronic Diseases in Canada 29 Suppl 1, 51–68. o. PMID 21199599.  
  7. (2010) „Light, including ultraviolet”. J Autoimmun 34 (3), J247–57. o. DOI:10.1016/j.jaut.2009.11.011. PMID 20018479.  
  8. Epidemiology of melanoma and nonmelanoma skin cancer—the role of sunlight., 89–103. o.. DOI: 10.1007/978-0-387-77574-6_8 (2008. április 25.). ISBN 978-0-387-77573-9 
  9. (2003. szeptember 1.) „Update on non-acquired immunodeficiency syndrome-defining malignancies.”. Current Opinion in Oncology 15 (5), 389–97. o. DOI:10.1097/00001622-200309000-00008. PMID 12960522.  
  10. a b (2012. június 1.) „UV protection and sunscreens: what to tell patients.”. Cleveland Clinic Journal of Medicine 79 (6), 427–36. o. DOI:10.3949/ccjm.79a.11110. PMID 22660875.  
  11. SEER Stat Fact Sheets: Melanoma of the Skin. NCI . [2014. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 18.)
  12. Release: Cancer Survival Rates, Cancer Survival in England, Patients Diagnosed 2005–2009 and Followed up to 2010. Office for National Statistics , 2011. november 15. [2014. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 30.)
  13. (2012. november 1.) „Epidemiology and economic burden of nonmelanoma skin cancer.”. Facial Plastic Surgery Clinics of North America 20 (4), 419–22. o. DOI:10.1016/j.fsc.2012.07.004. PMID 23084294.  
  14. (2013. február 1.) „Nonmelanoma skin cancer.”. Facial Plastic Surgery Clinics of North America 21 (1), 43–53. o. DOI:10.1016/j.fsc.2012.10.003. PMID 23369588.  
  15. How common is skin cancer?. World Health Organization . [2010. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 30.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Skin cancer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.