Kemoterápia
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
A kemoterápia általános értelemben azt a gyógyító eljárást írja le, amelynek során vegyszerek testbe juttatásával a betegséget okozó mikroorganizmusok vagy sejtek egy csoportja elpusztítható. Legismertebb alkalmazási köre az onkológián belül a rosszindulatú rákos daganatok eltávolítását célzó terápia, de a farmakológiában gyakran utalnak a kifejezéssel az antibiotikumok egy meghatározható csoportjára is (antibakteriális kemoterápia). Az első korszerű kemoterápiás ágens a Paul Ehrlich által a szifilisz gyógyítására 1909-ben kifejlesztett Salvarsan (Arsphenamine) volt. Ezt olyan, széles körben elterjedt szintetikus vegyületek követték, mint az Alexander Fleming nevéhez fűződő penicillin (1928) vagy a Gerhard Domagk által kikísérletezett szulfonamidok (1932).
Az onkológiában, a rosszindulatú rákos megbetegedések elleni küzdelemben alkalmazott kemoterápiás eljárások azon a farmakokémiai elven alapulnak, hogy a beteg szervezetébe juttatott vegyszer elpusztítja a gyorsan osztódó sejteket – ez ugyanis a rákos sejtek egyik fő fiziológiai tulajdonsága. Ugyanakkor a kemoterápiás kezelés károsítja a szintén gyorsan osztódó, de jóindulatú sejteket is, mint amilyen a csontvelő, az emésztőszervek vagy a szőrtüszők sejtállománya. A kemoterápiás kezelések következtében a legáltalánosabban csontvelő-szupresszió, az emésztőrendszer nyálkahártya-gyulladása (mukozitisz), étvágytalanság és hajhullás lép fel.
A gyógyszeres daganatterápiában használt szereket klasszikusan négy fő csoportra osztják:
- Citosztatikumok
- Hormonszármazékok
- Celluláris szabályozók
- A beteg életminőségét javító gyógyszerek
- hányingercsökkentők
- fájdalomcsillapítók
- antihypercalcaemiás szerek
- citoprotektív gyógyszerek
Más kemoterápiás ágenseket a szervátültetéseket követően a szervkilökődés megakadályozására vagy olyan autoimmun betegségek kezelésére alkalmaznak, mint a sclerosis multiplex, illetve a reumás ízületi gyulladások.
Forrás [szerkesztés]
- Bubenyák Máté Dániel: Pentaciklusos alkaloid-analógok szintézise, fizikokémiai és farmakológiai vizsgálata (SOTE, doktori értekezés)
- Joella Seiwert: Cancer Medications and Chemotherapy Terms (1995. november)
További információk [szerkesztés]
- A leukémia kezelési módszerei – az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány honlapján
|
||||||||||||||||||||
