Szerotonin
| Szerotonin | |
|---|---|
| IUPAC név | 5-hidroxitriptamin vagy 3-(2-aminoetil)-1H-indol-5-ol |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [50-67-9] |
| PubChem | 5202 |
| MeSH | Serotonin |
| SMILES | NCCc1c[nH]c2ccc(O)cc12 |
| InChI | InChI=1/C10H12N2O/c11-4-3-7-6-12-10-2-1- 8(13)5-9(7)10/h1-2,5-6,12-13H,3-4,11H2 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | N2OC10H12 |
| Moláris tömeg | 176,215 g/mol |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] |
| R mondatok | R20/21/22, R36/37/38[1] |
| S mondatok | S26[1] |
| LD50 | 60 mg/kg (egér, szájon át) 81 mg/kg (egér, intravénás)[2] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A szerotonin (5-hidroxi-triptamin [angol: 5-hydroxy-tryptamine], rövidítve: 5-HT) egy monoamin neurotranszmitter, amit a központi idegrendszer szerotonerg neuronjai és a gyomor-bél rendszer enterokromaffin sejtjei állítanak elő.
Tartalomjegyzék |
Magyarázat[szerkesztés]
Maurice M. Rapport, Arda Green és Irvine Page izolálta és nevezte el 1948-ban. A farmakológia 5-HT-nek nevezi.
A szerotoninnal kapcsolatos tudásunk meglehetősen hiányos, de úgy hisszük, hogy fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás, valamint az étvágy szabályozásában. Az alacsony szerotonin-szint minden bizonnyal közrejátszik a depresszió, migrén, fülzúgás, fibromyalgia (krónikus, egész testben szétterjedő fájdalom), bipoláris zavar, valamint idegi zavarok kialakulásában. Ha az agytörzsi neuronok, amelyek szerotonint (szerotonergikus neuronokat) állítanak elő, abnormálisan fejlődnek, fennáll a hirtelen csecsemőhalál (SIDS – Sudden Infant Death Syndrome) bekövetkezése – értelemszerűen csak csecsemőknél.
Biokémia[szerkesztés]
A szerotonint főként a gyomor-bél rendszer állítja elő, nagyjából 90%-os elsőbbséggel, és legnagyobb része a vérlemezkékben és az agyban (főként a hipotalamuszban) tárolódik.
A triptofán nevű aminosavból jön létre, rövid metabolizációs folyamat révén, melyben két enzim vesz részt, név szerint a triptofán hidroxiláz (TPH), és a DOPA-dekarboxiláz (DDC). A TPH két formában létezik (TPH1, TPH2), és bizonyított, hogy kapcsolatban áll az idegességgel, depresszióval és a premenstruációs szindrómával (PMS).
A szájon át bevitt szerotonin nem fejt ki közvetlen hatást a központi idegrendszerre, mivel nem képes átlépni az érfalon, bár a TPH és metabolitja, az 5-Hidroxi-triptofán (5-HTP), amiből a szerotonin (5-HT) létrejön, képes erre. Intravénásan adva is hatástalan, mert nem jut át a vér-agy gáton.
Bomlástermékei közül az egyik az 5-hidroxiindolecetsav (5-HIAA, angolul: 5-Hidroxyindoleacetic acid), mely a vizelettel távozik a testből. A szerotonin és az 5-HIAA bizonyos tumornál és ráknál extrém mértékben távozik a vizelettel, s így közvetetten alkalmas e betegségek teszteléséhez.
Farmakológia[szerkesztés]
A szerotonin farmakológiája hihetetlenül komplex, és legalább 7 szerotonin-receptor családot ismerünk, melyek mind a test különböző részeiben helyezkednek el, és különböző válaszreakciókért felelnek. Mint a többi neurotranszmitternél, az 5-HT-nél is nehéz pontosan behatárolni, hogy miként hat a hangulatra, tudatállapotra, és a tudatosságra.
Az egyik út a megértéshez az MDMA (ecstasy), mely masszív szerotonin-kibocsátást idéz elő, valószínűleg a visszavételt gátolva.
Az MDMA hatásai, a szinapszisba áramló szerotonin által:
Az MDMA emellett noradrenalin-kibocsátást, és kis mennyiségben dopamin-kibocsátást is előidéz. A szerkezetileg hasonló MDEA hatására látszólag csak szerotonin-kibocsátásra készteti az agyat, és hiányzik az erős stimuláns hatás. Az MDMA egyébként hatékony a Parkinson-kór tüneteinek enyhítésében, jóllehet ezt a hatását valószínűleg a dopaminnak köszönheti, mintsem a szerotoninnak.
Receptorok[szerkesztés]
5-HT1[szerkesztés]
Csökkenti a cAMP szintjét. Aktivációja hatására vazokonstrikció, neuronális gátlás, vazomotor központ gátlása figyelhető meg.
- 5-HT1A-receptor agonistai:
- 5-HT1B/D-receptor agonistái (migrénes roham kezelése):
- szumatriptán, naratriptán, rizatriptán, zolmitriptán, eletriptán, almotriptán, frovatriptán: érszűkítő és a neurogén gyulladást gátló hatás a dura materben.
- ergotamin: parciális agonsta az 5-HT1B/D- és az α-adrenerg receptorokon. Migrénes roham kezelésére ma már ritkán adják, erős méh-izomzat összehúzó hatása miatt szülés utáni vérzések csillapítására használható (terhesség alatt kontraindikált, mert vetélést okozhat).
- dihidroergotamin: α-receptorokon antagonista hatás; migrénes rohamra szubkután, intramuszkuláris, intravénás és nazálisan is alkalmazható
5-HT2[szerkesztés]
Emeli az IP3 és a DAG szintjét. Aktivációja hatására simaizmok kontrakciója (bronchusok, méh, belek), vérlemezkék aktivációja/aggregációja, NO-mediált értágulat (vázizomzat, agyhártyák) figyelhető meg.
- 5-HT2A/2C-receptor parciális agonistája:
- LSD (lizergsav-dietilamid): hallucinogén hatású abúzusszer
- 5-HT2A/2C-receptor-antagonisták:
- ketánszerin, ritanszerin: vazospazmusokra
- pizotifén: migrén profilaxisában
- metiszergid
- cproheptadin
- mianszerin, mirtazapin: depresszió kezelése
- klozapin, olanzapin, risperidon, szertindol: atípusos antipszichotikumok
5-HT3[szerkesztés]
Nem-szelektív kationcsatornákat szabályoz. Az úgynevezett kemoszenzitív-triggerzóna ingerlésében (közvetve: hányás), érző idegvégződések aktivációjában (pl.: fájdalom, viszketés) játszik szerepet.
- 5-HT3-receptor-antagonisták:
- ondanszetron, tropiszetron, graniszetron, dolaszetron: főleg citosztatikus kezelés során használt antiemeticumok (hányáscsillapítók).
- aloszetron
- galanolakton
5-HT4[szerkesztés]
Növeli a cAMP szintjét. Aktivációja hatására neuronális serkentés, poztív kronotrop és inotrop hatás figyelhető meg.
- 5-HT4-receptor agonistái:
- cizaprid, metoklopramid: prokinetikushatású szerek, a gyomor motilitását fokozzák. A nyelőcső és a gyomor közti záróizom tónusának növelése miatt alkalmasak reflux-betegség kezelésére is.
- metoklopramid: a dopamin D2-es receptorán is antagonista; antiemeticum
- tegazerod (parciális agonsta)*
5-HT5,6,7[szerkesztés]
Kevésbé karakterizált receptorcsaládok.
Szerotonin szindróma[szerkesztés]
Életveszélyes állapot, az 5-HT1A, és valószínűleg az 5-HT2 szerotonin-receptor túlingerlése váltja ki! Tünetei: A szindróma zavarodottsággal, hasmenéssel, lázzal, mozgáskoordinációs zavarokkal, nyugtalansággal, hidegrázással, izzadással, kontrollálhatatlan izgatottsággal, reszketéssel vagy remegéssel, rángatózással járhat.
Jegyzetek[szerkesztés]
Forrás[szerkesztés]
- Issekutz Béla: Gyógyszerrendelés
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó lapok[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Serotonin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||

