Dopamin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dopamin
Dopamine2.svg Dopamine-3d-CPK.png
IUPAC-név 4-(2-aminoethyl)benzene-1,2-diol
Más nevek 2-(3,4-dihydroxyphenyl)ethylamine;
3,4-dihydroxyphenethylamine;
3-hydroxytyramine; DA; Intropin
Revivan; Oxytyramine
Kémiai azonosítók
CAS-szám 51-61-6
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C8H11NO2
Moláris tömeg 153,178 g/mol
Olvadáspont 128 °C (401 K)
Oldhatóság (vízben) 60,0 g/100 ml (szilárd)
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A dopamin testben termelődő vegyület, mely az idegrendszerben neuroendokrin-transzmitteri és neurotranszmitteri szerepet tölt be [1] [2] , aktiválva a dopamin-receptorokat. Az agyban neurohormonként és idegsejtek közötti ingerületátvivő vegyületként van jelen (azaz neurotranszmitter). Az emlősök központi idegrendszerben négy fő forrása van: a ventrális tegmentális terület (VTA), a feketeállomány (substantia nigra), a retrorubrális terület és a hipotalamusz [3]. Emellett a retinában is megtalálható [4]. Fő szerepe hormonként, hogy gátolja a prolaktin felszabadulást a hipofízis elülső lebenyéből. Neurotranszmitteri funkciója sokoldalú: szerepe van a mozgás koordinálásában, a motivációban, a jutalom-érzésben és predikcióban, a függőség kialakulásában, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban. A Parkinson-kór neurológiai oka a középagyi dopamin-sejtek pusztulása.

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dopamin hatását részben közvetlenül, részben noradrenalin-felszabadítás útján fejti ki. Az alkalmazott dózistól függően vasodilatatiót vált ki a coronariákban, a vese, máj, mesenterium és az agy ereiben. Növeli a verőtérfogatot és a perctérfogatot a szívizom kontraktilitásának fokozása révén, fokozza a coronariás, a cerebralis és a mesenterikus vérátáramlást, a vese perfusióját, a diuresist és a nátrium- és káliumkiválasztást a specifikus dopaminerg receptorok stimulálása révén (a vizelet ozmolalitása általában nem csökken), alacsony adagban csökkenti vagy változatlanul hagyja a perifériás rezisztenciát, magas adagban fokozza a perifériás ellenállást.

Gyógyszerként is használható, mely a szimpatikus idegrendszerre fejti ki hatását, emelve a pulzust és a vérnyomást. Viszont, mivel a dopamin nem képes átjutni a vérereken, kábítószerként vagy gyógyszerként való használata nem befolyásolja közvetlenül a központi idegrendszert, ehhez ugyanis az erekből a szinapszisba kellene jutnia, amire szerkezete miatt képtelen. Ahhoz, hogy bizonyos betegségekben (pl. Parkinson-kór) szenvedő betegeknek a dopamin-szintjét növeljük, annak szintetikus prekurzorát (L-Dopa, más néven levodopa), amolyan elő-dopamint adnak be, mivel ez képes átjutni a vér-agy gáton.

A dopamin egy része inaktív metabolitokká bomlik a májban, a vesében és a plazmában; 85%-a a vizelettel választódik ki 24 órán belül.

Biokémia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A dopamin kémiai képlete:

(C6H3(OH)2-CH2-CH2-NH2)

  • Kémiai neve:

4-(2-aminoethyl)benzene-1,2-diol

A katekolamin-család tagjaként, a dopamin prekurzora két neurotranszmitternek, az epinefrinnek (adrenalin), valamint a norepinefrinnek (noradrenalin). 2000-ben Arvid Carlsson Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott, amiért megmutatta, hogy a dopamin nem csak prekurzor, hanem neurotranszmitter is egyben.

A dopamin legfőképpen az agyi ideghálózatban, valamint a mellékvesében képződik. Használatot követően a neuronokban, egész pontosan a vezikulumban tárolódik, várva, hogy a preszinaptikus akciós potenciálra válaszul kikerüljön a szinapszisba.

3 módon inaktiválódhat szerepe befejezésével:

  1. a hozzátartozó specifikus transzporter (dopamin-transzporter) visszaveszi
  2. enzimatikus bomlás
  3. diffúzió

A főszerep az első pontnak jut, az esetek többségében a dopamin visszaszállítódik a preszinaptikus neuronba, ahol vagy lebomlik, vagy visszakerül a vezikulumba, és várja feladatát.

A dopamin rendszer anatómiája és szerepe az agyban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dopaminnak több funkciója van az agyban. Pszichológiailag egyik legérdekesebb hatása a jutalmazásban betöltött szerepe. Akkor aktiválódik, ha valamilyen pozitív hatás éri az élőlényt, vagy az előlény egy jelző inger megjelenését követően jutalomra számít (predikció). Ennek a jutalom-mechanizmusnak az élővilágban betöltött szerepe feltehetőleg az, hogy új viselkedésformákat alakítson ki az élőlényben, melyek újra és újra dopamin-aktiválódáshoz vezetnek.

Az agy dopamin rendszere négy anatómiailag körülhatárolható pályarendszerből áll.[5]

Mesokortikális pálya: a középagyból az agykéregbe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mesokortikális pálya a ventrális tegmentumból fut a frontális kéregbe. Az frontális lebenyben a dopamin-rendellenesség hanyatlást idézhet elő olyan neurokognitív funkciókban, mint emlékezés, figyelem, valamint problémamegoldó-képesség. Ezt alátámasztja az is, hogy a skizofréniát, a Tourette szindrómát és a tic-eket a magas dopaminszint jellemzi (kezelése pl.: Haloperidollal), a Parkinson-kórt pedig ugyanezen neurotranszmitter hiánya.

Mesolimbikus pálya: a középagyból a limbikus (érzelmi) struktúrákhoz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mesolimbikus pályához a kellemes érzetek, az ösztönös magatartás, a jutalmazás és az addikció kialakulása kapcsolható.

A dopamint többnyire az agy örömközpontjával hozzák kapcsolatba, ahol is élvezetet, örömet stimulál, hogy motiválja a személyt bizonyos cselekedetek végrehajtására, hogy így még több dopaminhoz jusson

A következő dolgokat jutalmazza agyunk dopaminnal:

  1. étkezés
  2. szex, szerelem kellemes érzete
  3. bizonyos kábítószerek
  4. semleges cselekvések, melyekhez az agy örömérzetet társít

Ez az elmélet sűrűn vita tárgyát képezi néhány kábítószer esetében (mint a kokain és amfetamin), melyek közvetlen vagy közvetett módon növelik a dopamin-koncentrációt az agy bizonyos területein, ahol is - rendszeres használat következtében - patológiai elváltozásokat okoznak, jóllehet a kokain és amfetamin egymástól független módon fejtik ki hatásukat.

Kokain A dopamin-transzportert blokkoló hatása következtében gátlódik a visszavétel, miáltal egyre csak gyarapodik a dopaminmolekulák száma a szinaptikus résben, bizonyos esetekben akár 150%-kal is.

Amfetamin Szerkezete nagyban hasonlít a dopaminéhoz, de ki tud kerülni az erekből, és könnyen eljut a szinapszisba, aholis mintegy "kitúrja" a dopamint tárolóhelyéről, a vezikulumból, és átveszik a helyét, így a dopamin-molekulák nem képesek oda visszajutni, tehát a szinaptikus résben maradnak.

Mesostriatális pálya: a középagyból a striátumhoz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nigrostriatális pálya a mozgások kialakításáért felelős. A substantia nigrából kilépő rostok a striatumba szállnak fel és ott elsősorban az akaratlagos és a spontán mozgások szerveződését szabályozzák. A nigrostriatális pálya degenerálódása következtében alakul ki a Parkinson-kór, melynek tünetei között szerepel az önindította mozgás nehézsége (akinézis) és a tremor (remegés).

Tuberoinfundibuláris pálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tuberoinfundibuláris pálya idegsejtjeiből felszabaduló dopamin – melyet korábban prolaktin release inhibiting hormonként (PIF) írtak le – a prolaktin szekréciót szabályozza a hipofízisben. Az itt található laktotróp sejtek prolaktint termelnek, dopamin hiányában folyamatosan.

Pszichózis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Depresszió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terápiás használat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bentivoglio, M., & Morelli, M. (2005). The organization and circuits of mesencephalic dopaminergic neurons and the distribution of dopamine receptors in the brain, 21
  2. Lookingland, K. J., & Moore, K. E. (2005). Functional neuroanatomy of hypothalamic dopaminergic neuroendocrine systems, 21, 435–439.
  3. Bentivoglio, M., & Morelli, M. (2005). The organization and circuits of mesencephalic dopaminergic neurons and the distribution of dopamine receptors in the brain, 21
  4. Björklund, A., & Dunnett, S. B. (2007a). Dopamine neuron systems in the brain: an update. Trends in Neurosciences, 30(5), 194–202. doi:10.1016/j.tins.2007.03.006
  5. Zboray G. Az idegrendszer. 1996 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. X. (Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest
  • Biochemistry of Parkinson's Disease
  • Zboray G. Az idegrendszer. 1996 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. X. (Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest