Agyalapi mirigy
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az agyalapi mirigy (agyfüggelékmirigy) vagy hipofízis (hypophysis) az agy alapján (basis cerebi) található belső elválasztású mirigy. Régi neve glandula pituitaria (turhamirigy); az angol nyelvű irodalomban ma is ezt a szót használjuk (pituitary gland).
Kisebb cseresznye nagyságú szerv, mely a scala crani mediában, ezen belül is a (töröknyeregben) helyezkedik el. A hipofízis egy nyélen keresztül hozzákapcsolódik a hipotalamuszhoz.
Két lebenyből épül fel. A hátulsó lebeny (neurohipofízis) valódi idegszövet, míg az elülső lebeny (adenohipofízis) garathám eredetű.
A hátsó lebeny két hormont: oxitocint és vazopresszint tárol és ürít. Ezeket a hipotalamusz hozza létre. Az oxitocin a simaizmok összehúzódását segíti elő a méhben a szülés során.
Az elülső lebenyben termelődnek: tüszőérlelő hormon (folliculus stimuláló hormon, FSH), sárgatest hormon (luteinizáló hormon, LH), adenokortikotrop hormon (ACTH), prolaktin, növekedési hormon (szomatotrop hormon, GH), pajzsmirigyserkentő hormon (thyreoidea stimuláló hormon, TSH).
| Endokrin rendszer: hormonok és belső elválasztású mirigyek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Orvostudományi portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap


