Vérplazma
A vérplazma a vér szalmasárga/halványsárga színű folyadék összetevője, amely szuszpenzióban tartja a vérben található vérsejteket. A teljes vérmennyiség mintegy 55%-át teszi ki. Az extracelluláris folyadékok (az összes sejten kívüli testfolyadékok) intravaszkuláris részét képezi. Fő alkotóeleme a víz (93 térfogat százalék), emellett oldott állapotú fehérjéket, glükózt, véralvadási faktorokat, ásványi ionokat, hormonokat és szén-dioxidot tartalmaz (a vérplazma a kiválasztott termékek szállításának fő közvetítő közege). A vérplazma emellett a szervezet fehérje tartalékaként is szolgál. Fontos szerepet játszik az érrendszeri ozmózisban, ami egyensúlyban tartja az elektrolitokat; védi a szervezetet a fertőzésektől és más vérrel kapcsolatos betegségektől.[1]
A vérplazmát centrifuga segítségével készítik elő: egy kémcsőbe véralvadásgátlót tartalmazó friss vért töltenek, majd addig centrifugálják, amíg a vérsejtek össze nem gyűlnek a kémcső alján. A vérplazmát ezután leöntik, vagy leszívják.[2] A vérplazma sűrűsége körülbelül 1025 kg/m3, vagy 1,025 kg/l.[3]
A vérszérum fibrinogének, és véralvadási faktorok nélküli vérplazma (pl.: a teljes vér mínusz a vérsejtek és az alvadási faktorok).[2] A plazmaferézis[4] egy olyan orvosi eljárás, amely magában foglalja a vérplazma kivonását, feldolgozását és reintegrációját.
Tartalomjegyzék |
Összetétele [szerkesztés]
| Ion | Normál koncentráció tartomány |
|---|---|
| Nátrium | 135-145 mmol/l |
| Kálium | 3,7-5,1 mmol/l |
| Klorid | 95-105 mmol/l |
| Kalcium | 2,1-3,7 mmol/l |
| Molekula | Normál koncentráció tartomány |
|---|---|
| Koleszterin | 120–220 mg/100 ml |
| Glükóz | 70–110 mg/100 ml |
| Tejsav | 0,6-1,8 mmol/l |
| Triglicerid | 40–150 mg/100 ml |
| Húgysav | 3–7 mg/100 ml |
További összetevők [szerkesztés]
|
|
Plazma vándorlás [szerkesztés]
Ha változás áll be a Starling-erőkben[5], akkor az extravaszkuláris folyadék által a kapilláris falán keresztül növekedhet a vérplazma mennyisége; illetve ugyanilyen módon csökkenhet is. Például amikor keringési sokk következik be, és a vérnyomás leesik, a Starling erők folyadékot vezetnek a sejtközötti térbe (interstitiumba).
Ha valaki hosszabb ideig egy helyben áll, a transzkapilláris hidrosztatikus nyomás megnövekszik. Ennek eredményeképpen a vérplazma körülbelül 12 térfogatszázaléka érpályán kívüli (extravaszkuláris) térbe kerül át. Ez megemeli a hematokrit szintjét, a vérszérum összfehérje szintjét, növeli a vér viszkozitását, valamint az véralvadási faktorok megnövekedett koncentrációja következtében ortostatikus hiperalvadékonyságot (orthostatic hypercoagulability) okoz.[6]
Története [szerkesztés]
Vérplazma adás [szerkesztés]
A vérplazmát vérátömlesztéskor használják, jellemzően friss fagyasztott plazma, vagy PF24[7] formában. Teljes véradáskor vagy tisztított-sűrített vörösvérsejt készítmény (PRBC) transzfúziókor a legkívánatosabb a 0-ás vércsoport. "Univerzális donornak" tartják, mert sem A sem B antigént nem tartalmaz, és biztonsággal adható a legtöbb személynek. A teljes vér, vagy PRBC adományok számára az AB-s vércsoportú személy az "univerzális fogadó". A vérplazma adás esetén ez azonban fordított. A véradó központok időnként csak AB vércsoportú személyektől vesznek plazmát (aferézis[8]), mert ez a plazma nem tartalmazza azokat az antitesteket amelyek reakcióba léphetnek a fogadó antigénjeivel. Mint ilyen, az AB vércsoportot "univerzális plazmadonornak" tartják. A nők fehérvérsejt száma magasabb lehet, ami transzfúzióhoz köthető akut tüdőkárosodáshoz (TRALI)[9] vezethet, ezért különleges programok léteznek amelyek csak AB-s férfi plazma donorokat fogadnak.[10] Ugyanakkor egyes tanulmányok nem mutatnak ki magasabb TRALI kockázatot, a terhes nőknél tapasztalt magasabb fehérvérsejt szám ellenére sem.[11]
Biztonság és ellenszolgáltatás [szerkesztés]
Ellentétben a teljes véradással, a vérplazmaadás sokkal gyakrabban megtehető (egyes jogrendszerekben hetente 2-szer, ellenben a teljes véradással, amit 8 hetente lehet), mert a donációs folyamat során a vérsejtek visszatérnek a testbe, és a legtöbb vérplazma természetes módon újratermelődik a szervezetben 48 órán belül. A véradással ellentétben, a plazmadonorok gyakran pénzt is kapnak ellentérítésként a fáradozásért és ráfordított időért. A professzionális központok steril és biztonságos gyakorlatot alkalmaznak. Feldolgozzák, - és mint magas minőségű ellenőrzött gyógyászati termék - eladják a vérplazmát; magas áron (kb. 1200 dollár/hét/donor). A donoroknak adott ellenszolgáltatást nem a várt haszon alapján határozzák meg, hanem aszerint, hogy éppen mennyi donorra van szükség.
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Vérplazma (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. november 10.)
- ^ a b Maton, Anthea, Jean Hopkins, Charles William McLaughlin, Susan Johnson, Maryanna Quon Warner, David LaHart, Jill D. Wright. Human Biology and Health (angol nyelven). Englewood Cliffs, New Jersey, USA: Prentice Hall. 0-13-981176-1 (1993)
- ↑ The Physics Factbook - Density of Blood: A vérplazma sűrűsége (angol nyelven). Glenn Elert, Ed.
- ↑ Plazmaferezis (magyar nyelven)
- ↑ „Ozmózis - Starling-erők” (magyar nyelven).
- ↑ Masoud M, Sarig G, Brenner B, Jacob G (2008. June). „Orthostatic hypercoagulability: a novel physiological mechanism to activate the coagulation system”. Hypertension 51 (6), 1545–51. o. DOI:10.1161/HYPERTENSIONAHA.108.112003. PMID 18413485.
- ↑ enwikin - Fresh frozen plasma
- ↑ Vértisztítás - aferézis (magyar nyelven)
- ↑ Transzfúzióhoz köthető akut tüdőkárosodás (angol nyelven)
- ↑ AB Plasma Donor Program (angol nyelven). NIH Clinical Center, 2008. március 20. (Hozzáférés: 2011. március 18.)
- ↑ Female Plasma May Not Increase Risk for Transfusion-Related Acute Lung Injury (angol nyelven). Medscape, 2007. október 23. (Hozzáférés: 2011. július 2.)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Blood plasma című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
