Tejsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tejsav
Lactic-acid-skeletal.png
A tejsav szerkezete
Lactic-acid-3D-balls.png
A tejsav 3D-s szerkezete
IUPAC-név 2-hidroxipropánsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 50-21-5
L: 79-33-4
D: 10326-41-7
D/L: 598-82-3
ATC kód G01AD01
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C3H6O3
Moláris tömeg 90,08 g/mol
Olvadáspont L: 53 °C
D: 53 °C
D/L: 16,8 °C
Forráspont 122 °C @ 12 mmHg
Savasság (pKa) 3,85
Veszélyek
EU osztályozás Irritatív (Xi)[1]
R mondatok R38, R41[1]
S mondatok S26, S39[1]
LD50 3543 mg·kg-1 (patkány, szájon át)[2]
Rokon vegyületek
Rokon ecetsav
glikolsav
propionsav
malonsav
vajsav
hidroxi-vajsav
Rokon vegyületek 1-propanol
2-propanol
propionaldehid
akrolein
nátrium-laktát
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy szerves sav, mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet. Legelőször egy svéd tudós, Carl Wilhelm Scheele izolálta 1780-ban. A molekula egy karboxilcsoportból és egy hidroxilcsoportból áll, így un. alfa-hidroxi savat (alpha hydroxy acid - AHA) alkotva. Oldatban lead egy protont a karboxil-csoportból, az így keletkező iont laktátnak nevezzük. CH3CH(OH)COO. Higroszkópos, vízzel vagy etanollal könnyen elegyet képez.

Királis molekula, két izomerje van. Egyiket L-(+)-tejsavnak vagy (S)-tejsavnak, míg ennek tükörképét D-(-)-tejsavnak vagy (R)-tejsavnak nevezik. Biológiai jelentősége az L-(+)-tejsavnak van.

Állatokban a piroszőlősavból folyamatosan L-tejsav termelődik a laktát-dehidrogenáz nevű enzim (LDH) hatására biológiai erjedés, metabolizmus (lebontás) vagy munkavégzés során. Koncentrációja viszonylag állandó, mert képződésével azonos ütemben kerül lebontásra monokarboxilát-transzporterek és a szövetek oxidatív képessége miatt. Nyugalmi helyzetben a vérben található tejsav koncentrációja 1-2 mmol/L, de intenzív erőfeszítés következtében akár a 20 mmol/L-t is elérheti.

Biológiai erjedés útján tejsavat állít elő többek között a Lactobacillus nevű baktérium, mely a szájban is megtalálható. A tejsav túlzott mennyisége az egyik oka a fogszuvasodásnak.

Gyógyszerészetben a tejsav a laktátos Ringer-oldatnak egyik összetevője (mely tartalmaz nátrium és kálium kationokat, klorid és laktát anionokat, valamint az emberi vérhez képest izotóniás), melyet intravénásan, folyadékpótlásra szoktak alkalmazni vérveszteségen, traumán, műtéten átesett, vagy égési sérülést szenvedett betegek esetében.

A testmozgás és a tejsav[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Intenzív erőfeszítés, mint például futás hatására, amikor hirtelen megnő a szervezet energiafelhasználása, a tejsav gyorsabban termelődik a szövetekben, mint ahogy lebomlik, ezáltal nő a tejsav koncentrációja. Ez egy hasznos folyamat, mert így a NAD+ koncentrációja nem csökken, vagyis az energiabefektetés fenntartható. A megnövekedett tejsavmennyiség többféle úton csökkenthető. Például a jó oxigénellátással rendelkező izomrostokban oxigén hatására piroszőlősavvá alakul, mely ezt követően a citromsavciklusban hasznosul, vagy egy másik úton a Cori-ciklus útján a májban glükózzá alakul.

A közvélekedéssel ellentétben ez nem okozza sem a szervezet savasságának növekedését, sem az izomlázat.[3]

Felhasználási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • biológiailag lebontható, környezetbarát műanyag készíthető belőle
  • élelmiszerekben elsősorban a savanyú káposztában, tejtermékekben, joghurtokban, kefirekben, sajtokban természetesen előfordulhat
  • egyéb élelmiszerekben antioxidánsként, savanyúságot szabályozó anyagként, vagy tartósítószerként alkalmazzák E270 néven. Mivel a csecsemők még nem képesek a balra forgató tejsavat jobbra forgatóvá alakítani, a csecsemőtápszerekben csak az L(+) tejsav használható.

Laktát - laktóz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a név hasonló, a laktátoknak és a laktátnak semmi közük sincs a laktózhoz, ami a tejben található cukor, így tejérzékeny vagy laktóz-intoleranciában szenvedő emberek is fogyaszthatják.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c A tejsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 1. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. A tejsav (ChemIDplus)
  3. R. Robergs, F. Ghiasvand, D. Parker (2004.). „Biochemistry of exercise-induced metabolic acidosis”. Am J Physiol Regul Integr Comp Physiol 287 (3), R502-16. o. DOI:10.1152/ajpregu.00114.2004. PMID 15308499.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]