Propanol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(1-propanol szócikkből átirányítva)
Propanol
Propan-1-ol-2D-skeletal.png
Propan-1-ol
Propan-1-ol-3D-balls.png
IUPAC-név Propán-1-ol
Más nevek 1-propanol
propil-alkohol
n-propanol
n-propil-alkohol
propanol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 71-23-8
ChemSpider 1004
RTECS szám UH8225000
ATC kód D08AX03
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C3H8O
Moláris tömeg 60,010 g/mol
Megjelenés Színtelen folyadék
Sűrűség 0,8035 g/cm3, 20 °C[1]
Olvadáspont −126 °C[1]
Forráspont 97 °C[1]
Oldhatóság (vízben) korlátlanul elegyedik[1]
Viszkozitás 1,938 cP 25 °C-on
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum 1,68 D
Veszélyek
EU osztályozás Gyúlékony (F)
Irritatív (Xi)[2]
NFPA 704
NFPA 704.svg
3
1
0
 
R mondatok R11, R41, R67[2]
S mondatok (S2), S7, S16, S24, S26, S39[2]
Lobbanáspont 15 °C
LD50 1870 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon alkoholok Etanol
Izopropil-alkohol
1-Butanol
Rokon vegyületek Propionaldehid
Propionsav
1-klór-propán
propil-acetát
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A propanol (INN) vagy pontosabban propán-1-ol, 1-propanol egy szerves vegyület, primer alkohol. Színtelen folyadék, a szaga a hétköznapi alkoholra (etanol) emlékeztető. Vízzel, etanollal és dietil-éterrel korlátlanul elegyedik. Főként oldószerként használják. Az izomerje az izopropil-alkohol vagy 2-propanol.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A propanol gyúlékony vegyület, meggyújtva elég. A lángja alig világít. Az égésének termékei a szén-dioxid és a víz. Oxidációval propionaldehiddé és propionsavvá alakítható. A propionsav a krómsavas oxidációjával nyerhető.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A propanolt etilén, szén-monoxid és hidrogén reakciójával állítják elő. Ez a folyamat úgynevezett hidroformilezés. Ennek során először propionaldehid keletkezik, majd ez redukálódik tovább propil-alkohollá.

\mathrm{CH_2{=}CH_2 + CO + H_2 \rightarrow CH_3{-}CH_2{-}CH_2{-}OH}

A szeszes erjedéskor keletkező úgynevezett kozmás olajok is tartalmaznak propanolt, ezekből is kinyerhető.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A propanolt főként oldószerként használják. Felhasználható lakkok, festékek, cellulózszármazékok oldására. Emellett fertőtlenítésére is használható. Kiindulási anyag egyes szintéziseknél.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
  • Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e A propanol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 22. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. ^ a b c A propanol (ESIS)