Propanol
| Propanol | |
|---|---|
 |
|
 |
|
| IUPAC név | Propán-1-ol |
| Más nevek | 1-propanol propil-alkohol n-propanol n-propil-alkohol propanol |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [71-23-8] |
| ChemSpider | 1004 |
| RTECS szám | UH8225000 |
| ATC kód | D08AX03 |
| SMILES | CCCO |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C3H8O |
| Moláris tömeg | 60,010 g/mol |
| Megjelenés | Színtelen folyadék |
| Sűrűség | 0,8035 g/cm3, 20 °C[1] |
| Olvadáspont |
−126 °C[1] |
| Forráspont |
97 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | korlátlanul elegyedik[1] |
| Viszkozitás | 1,938 cP 25 °C-on |
| Szerkezet | |
| Dipólusmomentum | 1,68 D |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Gyúlékony (F) Irritatív (Xi)[2] |
| NFPA 704 |
3
1
0
|
| R mondatok | R11, R41, R67[2] |
| S mondatok | (S2), S7, S16, S24, S26, S39[2] |
| Lobbanáspont | 15 °C |
| LD50 | 1870 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon alkoholok | Etanol Izopropil-alkohol 1-Butanol |
| Rokon vegyületek | Propionaldehid Propionsav 1-klór-propán propil-acetát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A propanol (INN) vagy pontosabban propán-1-ol, 1-propanol egy szerves vegyület, primer alkohol. Színtelen folyadék, a szaga a hétköznapi alkoholra (etanol) emlékeztető. Vízzel, etanollal és dietil-éterrel korlátlanul elegyedik. Főként oldószerként használják. Az izomerje az izopropil-alkohol vagy 2-propanol.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
A propanol gyúlékony vegyület, meggyújtva elég. A lángja alig világít. Az égésének termékei a szén-dioxid és a víz. Oxidációval propionaldehiddé és propionsavvá alakítható. A propionsav a krómsavas oxidációjával nyerhető.
Előállítása [szerkesztés]
A propanolt etilén, szén-monoxid és hidrogén reakciójával állítják elő. Ez a folyamat úgynevezett hidroformilezés. Ennek során először propionaldehid keletkezik, majd ez redukálódik tovább propil-alkohollá.
A szeszes erjedéskor keletkező úgynevezett kozmás olajok is tartalmaznak propanolt, ezekből is kinyerhető.
Felhasználása [szerkesztés]
A propanolt főként oldószerként használják. Felhasználható lakkok, festékek, cellulózszármazékok oldására. Emellett fertőtlenítésére is használható. Kiindulási anyag egyes szintéziseknél.
Források [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai
Jegyzetek [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
