1-Hexanol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1-Hexanol
Szabályos név Hexán-1-ol[1]
Más nevek Kaprilalkohol

Kaproalkohol
Hexalkohol
Hexanol
n-Hexanol
Hexilalkohol
Hexil hidrát
Hidroxihexán
Pentilkarbinol

Azonosítók
CAS-szám [111-27-3]
PubChem 8103
ChemSpider 7812
EINECS-szám 203-852-3
MeSH 1-Hexanol
RTECS szám MQ4025000
SMILES CCCCCCO
InChI InChI=1/C6H14O/c1-2-3-4-5-6-7/h7H,2-6H2,1H3
Beilstein 969167
Tulajdonságok
Molekulaképlet C6H14O
Moláris tömeg 102,17 g·mol−1
Sűrűség 0,8136 g cm-3
Olvadáspont

−47 °C, 226 K, -53 °F

Forráspont

156-157 °C, 429-430 K, 313-315 °F

Oldhatóság (vízben) 5,9 g dm-3 (20 °C-on)
Megoszlási hányados 1,858
Gőznyomás 0,1 kPa (25.6 °C-on)
Törésmutató (nD) 1,4178 (20 °C-on)
Veszélyek
MSDS ICSC 1084
EU Index 603-059-00-6
NFPA 704

NFPA 704.svg

2
1
0
 
R mondatok R22
S mondatok (S2), S24/25
Lobbanáspont 59 °C
Öngyulladás
hőmérséklete
293 °C
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek Heptán
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az 1-hexanol színtelen, erősen fűszerillatú folyadék (fp. 156–157°C). Vízben csak kevéssé oldódik, alkohollal, éterrel elegyedik.

Észterek alakjában növények illóolajában található. Az illatszeripar használja.

A frissen nyírt fű illatának egyik összetevője.

A méhek Kozsevnyikov-mirigyéből kibocsátott riasztó feromon egyik komponense.[2][3][4]

Tartalomjegyzék

Előállítás [szerkesztés]

  • Illóolajból lúggal főzve.
  • Al(C2H5)3 + 6 C2H4 → Al(C6H13)3
    Al(C6H13)3 + 1½ O2 + 3 H2O → 3 HOC6H13 + Al(OH)3

A keletkező többi vegyülettől desztillációval választják el.


Forrás [szerkesztés]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963.

Fordítás [szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1-Hexanol című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Külső linkek [szerkesztés]