Izopropanol
| Izopropil-alkohol | |||
 Izopropil-alkohol |
 Izopropanol | ||
| IUPAC-név | Propán-2-ol | ||
| Más nevek | 2-Propanol, Izopropanol, Izopropil-alkohol | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 67-63-0 | ||
| RTECS szám | NT8050000 | ||
| ATC kód | D08AX05 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C3H8O | ||
| Moláris tömeg | 60,10 g/mol | ||
| Megjelenés | Színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 0,78 g/cm³, 20 °C[1] | ||
| Olvadáspont | −88 °C[1] | ||
| Forráspont | 82 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | korlátlanul elegyedik | ||
| Savasság (pKa) | 16,5 (a hidroxilcsoportban található H-atom) | ||
| Viszkozitás | 2,86 cP 15 °C-on 1,96 cP 25 °C-on | ||
| Gőznyomás | 43 hPa (20 °C) 76 hPa (30 °C)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Tűzveszélyes (F), Irritatív (Xi)[1] | ||
| R mondatok | R11, R36, R67[1] | ||
| S mondatok | (S2), S7, S16, S24/25, S26[1] | ||
| Lobbanáspont | 12 °C | ||
| LD50 | 5050 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkoholok | 1-Propanol, Etanol, 2-Butanol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az izopropil-alkohol (vagy izopropanol, 2-propanol, propán-2-ol, INN: isopropanol) a legegyszerűbb szekunder alkohol. Az 1-propanol konstitúciós izomerje. Színtelen, jellegzetes szagú, gyúlékony folyadék. Jól oldódik alkoholban és éterben. Vízzel minden arányban elegyedik, 12,1% víztartalomnál 80.4 °C forráspontú azeotrópos elegyet képez.
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
Az izopropil-alkohol, mint szekunder alkohol, enyhe oxidáció hatására ketonná alakul. Az izopropanol oxidációjakor aceton képződik. Az oxidációt a krómsav vizes vagy jégecetes oldatával végzik.
Előállítása[szerkesztés]
Az izopropil-alkoholt propilénből állítják elő vízaddícióval. A propilén a kőolaj krakkolásakor keletkező krakkgázok között található. Az előállítása propilénből kétféleképpen történhet: 70%-os kénsavval 65 °C-on, 25 atm nyomáson vagy közvetlen vízaddícióval 200 °C-on, nagy nyomáson, vanádium-cink-oxid katalizátor jelenlétében.
Előállítható az aceton hidrogénezésével, redukciójával is.
Felhasználása[szerkesztés]
- Az izopropil-alkoholt oldószerként alkalmazzák festékek, lakkok és szappanok gyártásakor.
- A gépkocsik hűtővizének és ablakmosófolyadékának fagyállóvá tételéhez adalék.
- A Meerwein-Ponndorf-Verley redukció redukálószere és oldószere egyben. A reakció során acetonná oxidálódik, amely alacsonyabb forráspontja miatt a jellemzően az izopropanol forráspontján zajló folyamatból kidesztillálódik, eltolva az egyébként reverzibilis folyamatot a redukciós végtermék irányába.
- Ecetsavval észteresítve izopropil-acetát -egy másik oldószer- gyártására használják.
Élettani hatása[szerkesztés]
Elfogyasztva, bőrön át felszívódva, belélegezve is mérgezést okozhat. Kevésbé mérgező, mint a metanol, vagy az etilénglikol. Átlagos testsúlyú embernél (kb. 70 kg) a toxikus hatása 15 g-nál jelentkezik. A májban acetonná alakul át. Mérgezési tünetek: fejfájás, kábaság, hányinger, hányás, acetonszagú lehelet, nagy mennyiségben eszméletvesztés, kóma.
Források[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Furka Árpád: Szerves kémia