Vajsav
| Vajsav | |
|---|---|
 |
|
 |
|
 |
|
| IUPAC név | Butánsav |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| PubChem | |
| ChemSpider | 259 |
| MeSH | |
| RTECS szám | ES5425000 |
| SMILES | CCCC(=O)O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C4H8O2 |
| Moláris tömeg | 88,1051 g/mol |
| Megjelenés | Színtelen, kellemetlen szagú folyadék |
| Sűrűség | 0,96 g/cm3, 20 °C[1] |
| Olvadáspont |
-5 °C[1] |
| Forráspont |
163 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | korlátlanul elegyedik[1] |
| Savasság (pKa) | 4,83[2] |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | Maró (C)[3] |
| R-mondatok | R34[3] |
| S-mondatok | (S1/2), S26, S36, S45[3] |
| Lobbanáspont | 72 °C[1] |
| LD50 | 2000 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon karbonsavak | Propionsav, Valeriánsav |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A vajsav vagy butánsav egy szerves vegyület, egy telített monokarbonsav. Színtelen, kellemetlen szagú, maró folyadék. Vízzel korlátlanul elegyedik, de vizes oldatából kisózható. Ez azt jelenti, hogy ha vizes vajsavoldathoz vízben jól oldódó sókat adnak, a vajsav cseppekként kiválik. Van egy szerkezeti izomerje, ez az izovajsav. A sóit és az észtereit butirátoknak (vagy butanoátoknak) nevezik. A természetben megtalálható a vajban és az izzadságban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai tulajdonságai
- Meggyújtva elég, lángja kékes színű.
- bázisokkal sót képez
- negatív standardpotenciálú fémekkel hidrogént fejleszt
- alkoholokkal észtert képez (egyensúlyi reakció)
[szerkesztés] Előfordulása a természetben
A természetben megtalálható. Előfordul például a vajban, az izovajsavval együtt, glicerinnel alkotott észtere alakjában. A vajban körülbelül 3-4%-nyi mennyiségben található. A vaj avasodásakor a kellemetlen szagot a vajsav szabaddá válása okozza. Előfordul az izzadságban és a húsban is.
Az úgynevezett vajsavas erjedéskor is vajsav keletkezik. Egyes baktériumok képesek vajsavas erjesztésre, ezek a vajsavbaktériumok, ilyen például a Clostridium Butyricum. Ez semleges közegben a cukrokat úgy bontja le, hogy főként vajsav és ecetsav keletkezik.
[szerkesztés] Előállítása
Keményítőből, cukrokból, glicerinből állítható elő vajsavas erjesztéssel. Szintetikusan n-butanol vagy butiraldehid oxidációjával nyerhető.
[szerkesztés] Felhasználása
A vajsavat vajsavészterek előállítására használják fel. Ezek kellemes illatú vegyületek, emiatt az illatszeripar használja fel őket. A kisebb szénatomszámú vajsavésztereket oldószerként is alkalmazzák.[1] Felhasználják gyógyszerek és kártevőirtó szerek előállítására is.[1]
[szerkesztés] Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Furka Árpád: Szerves kémia.
