Vérsejt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Emberi vérkenet fénymikroszkópos képe
a - vörösvértestek b - neutrofil c - eozinofil d - limfocita

A vérsejtek a vérben nagy számban keringő sejtek vagy sejt eredetű képletek. Egészséges emberben kb. a 20. magzati hónaptól kezdve egész életen át csak a vörös csontvelőben képződnek. Valamennyi vérsejt a limfohemopoetikus őssejtekből származik.

A vérsejteknek három fő csoportja különíthető el:

  • vörösvérsejt (eritrocita): a vérben a legnagyobb számban előforduló sejt, melynek fő feladata az oxigén eljuttatása a szövetekhez
  • vérlemezke (trombocita): a csontvelőben a megakariocitákból kiváló képletek, melyeknek a vérzéscsillapításban van szerepük
  • fehérvérsejtek (leukociták): sokféle típusú sejt gyűjtőcsoportja, melyeknek közös tulajdonságuk, hogy a szervezetet hivatottak védeni az azt károsító hatásokkal szemben; feladatukat az érrendszerből kilépve látják el

Emberi vérsejtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vérsejt Mennyiség a vérben
(felnőttben)
Élettartam
(felnőttben)
Vörösvértest 4 500 000 – 5 000 000 /µl kb. 120 nap
Vérlemezke 150 000 – 300 000 /µl kb. 10 nap
Fehérvérsejtek 4 000 – 10 000 /µl
60% neutrofil granulocita
30% limfocita
6–8% monocita
2–4% eozinofil granulocita
0,5–1% bazofil granulocita
granulocita: órák–napok
monocita: legfeljebb hónapok
limfociták: akár több évtized

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve. 3. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. ISBN 963-242-845-5