Szimpatikus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szimpatikus (a szimpátia görög ill. latin eredetű szóból képzett) melléknév jelentése rokonszenves, megnyerő, szeretetre méltó (valami vagy valaki). Sokan a tetszéssel összetévesztve, tetszik értelemben használják, amely ízlés dolga, sokkal tágabb használatú és szubjektív, ennek ellenére számos döntésben elegendő alap, és az életből így a társadalom működéséből nem iktatható ki.

A nem érzek szimpátiát iránta pedig azt jelenti, hogy nem érzek vele egyet, gyakorlatilag nem sajnálom, nem segítek neki.

A szimpatikus jelentése a biológiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szimpatikus idegrendszer a vegetatív idegrendszernek az a része, amely szervezet belső környezetének állandóságát biztosítja, illetve elősegíti az alkalmazkodást.

A vegetatív idegrendszer irányítja a szervezeteben azt, amit akarattal befolyásolni nem tudunk, például szívműködés, légzés, bélmozgás.

A vegetatív idegrendszer működése során vagy szimpatikus uralom, vagy paraszimpatikus uralom alá kerül a bekapcsoló pályák (afferensek) hatására. A szimpatikus hatásra fokozódik a működés, a paraszimpatikusra visszaáll a létfenntartáshoz szükséges, nyugalmi állapotban szükséges működés, az anyagcsere egyensúly.

Példa: stresszre szimpatikus tónus, heves szívdobogás stb. Evés után paraszimpatikus üzem, az emésztéshez és az alváshoz.