Metiléndioxi-metamfetamin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MDMA (simple).svg
MDMA animation.gif
Metiléndioxi-metamfetamin
IUPAC-név
(RS)-1-(benzo[d][1,3]dioxol-5-yl)-N-methylpropan-2-amine
Kémiai azonosítók
CAS-szám 42542-10-9, 66142-89-0 69610-10-2 81262-70-6
PubChem 1615
DrugBank DB01454
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C11H15NO2
Moláris tömeg 193,25 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus máj (CYP)
Biológiai
felezési idő
6-10 óra
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Jogi státusz Schedule I (US)
S9 (AU)
Class A (UK)
Schedule III (CA)
Terhességi kategória C[1]
Alkalmazás orális, intravénás, intramuszkuláris, szippantás, belégzés, kúp


Az MDMA (3,4-metiléndioxi-N-metil-amfetamin) egy entaktogén (társas kapcsolatokat könnyítő), a feniletilamin- és amfetamin-származékok közé tartozó pszichoaktív szer. A tömegkultúrában „ecstasy” (magyarul „eki, bogyó, laszti...”) néven terjedt el, általában az utcai, tablettázott formájára utalva, bár ez a kifejezés egyéb szennyezőanyag jelenlétét is feltételezi.

Az MDMA általános hatásai közé tartozik az eufória, a meghittség, bizalom érzete és a lecsökkent szorongás. Számos tanulmány - különösen a pszichológia és a kognitív terápia területén - állítja, hogy az MDMA-ban rejlik gyógyászati lehetőség, mivel terápiás ülések alkalmával megkönnyíti a beteg megnyílását, traumáinak újbóli átélését, feldolgozását. Jelenleg is folynak klinikai vizsgálatok, amik az MDMA terápiás lehetőségeit vizsgálják poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD) és a halálos végkimenetelű rák okozta szorongás kezelésére.[2][3]

Az MDMA a legtöbb országban illegális egy ENSZ egyezmény alapján[4] és tartása, előállítása, terjesztése büntetőeljárást von maga után, bár létezik néhány kivétel orvosi, tudományos kutatásra. Az MDMA egyike a legszélesebb körben használt rekreációs drogoknak az egész világon, a szert pszichoterápiás gyökereitől igencsak távol, sokféle környezetben/helyzetben alkalmazzák. Használatát a legtöbb ember a diszkókultúrához, rave partikhoz kapcsolja.[5]

Orvosi felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az USA-ban 2000- óta engedélyezik a olyan súlyos poszttraumás stressz szindrómában szenvedő betegek esetében akiknél a hagyományos pszichoterápiás kezelés illetve az antidepresszánsok használata nem jár megfelelő eredménnyel. Többnyire háborúból visszatért súlyos traumákat átélt katonák esetében.

Rekreációs használat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MDMA tartalmú tabletták

Az Európai Kábítószer- és Kábítószerfüggőség Megfigyelő Központ (EMCDDA) jelentéséből kiderül, hogy bár néhány esetben egy tabletta ára csupán 1 amerikai dollár volt, a legtöbb európai országban 3-5 amerikai dollár a jellemző ár.[6] Az UNODC 2008-as „World Drug Reportja” szerint az USA-ban általában 10-15 dollárt kérnek egy tablettáért, illetve 4-6 dollárt nagy tételű vásárlás esetén.[7] Ausztráliában az MDMA jóval drágább, a mérettől függően 20-50 ausztrál dollár. A tisztasági adatokat tekintve egy ausztrál ecstasy tabletta MDMA tartalma átlagosan 34%, ami legtöbbször 70–85 mg hatóanyagot jelent. A drog különböző piacokról érkezik Ausztráliába, főleg Hollandiából, Nagy-Britanniából, Ázsiából és az USA-ból.[8]

Polidrog-használat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MDMA ismert arról, hogy esetenként pszichedelikus drogokkal, például LSD-vel, pszilocibin gombával, vagy esetleg marijuánával együtt használják. Mivel ez a gyakorlat egyre inkább elterjedt, ezért a különböző kombinációk „beceneveket” kaptak, mint például „candy flipping” (LSD és ecstasy), „hippy flipping” (pszilocibin és ecstasy), vagy „kitty flipping” (ketamin és ecstasy).[9] Sok használó mentolos ízesítésű termékeket fogyaszt az MDMA hatása alatt, mivel ezek serkentik az egyébként lecsökkent nyáltermelést és kellemesen hűvös érzést adnak.[10]

Szubjektív hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MDMA-nak betudható legfőbb hatások kiszámíthatóak és a legtöbb használónál meglehetősen megegyezőek. Általában a beszedéstől számított 30-60 perc után észlelhetőek az első tünetek, amik 60-90 perc múltán érik el a csúcsot, majd 2-3 órán keresztül megmarad ez az emelkedett állapot. Ezt néhány órás lejövetel követi, ami alatt a használó fáradtságot és egyéb enyhe tüneteket tapasztalhat.[11][12][13]

Az MDMA legáltalánosabb hatásai:

Mellékhatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001. januárjában Lichti, Gamma és Vollenweider a Psychopharmacology című szakfolyóiratban egy összefoglalást publikált az MDMA szubjektív mellékhatásairól. Tanulmányuk 74 egészséges önkéntes több éven át tartó klinikai vizsgálata segítségével született. A kutatók számos általános mellékhatást találtak. A leggyakoribbak a koncentrációs nehézség, fogcsikorgatás (alvás közben is), étvágytalanság, szájszárazság, szomjúság voltak (mindezek a használók több, mint 50%-ánál jelentkeztek). Liechti és társai továbbá mérték a tesztalanyok egy részének vérnyomását, pulzusát és testhőmérsékletét egy placebo csoport eredményeivel összehasonlítva, de nem észleltek jelentős eltéréseket.[14]

A Johns Hopkins Medical School 2008-as kutatása enyhe, de jelentős korrelációt talált az MDMA-használat és a kognitív zavar között, de ehhez az eredményhez a tesztalanyok egyéb kábítószer-használata is hozzájárulhatott. Ám a tanulmány fontosabb eredménye, hogy patkányoknál a többszöri használat visszafordíthatatlanul csökkenti a agyi szerotonin transzporter fehérje (SERT) sűrűségét, ami memóriakódolási problémákat okozhat. Felmerül a kérdés, hogy az emberi agyban is hasonló változásokat okozhat-e az MDMA használat, mindenesetre nehéz a patkányokon végzett kísérletek eredményét emberekre is általánosítani.[15]

A Harvard Medical School 2011-ben publikált tanulmánya azonban nem talált semmilyen kognitív teljesítménycsökkenésre utaló jelet az MDMA használóknál. A szerzők hangsúlyozzák azon véleményüket, hogy a korábbi kutatások vezetői túl nagy jelentőséget tulajdonítottak statisztikailag elhanyagolható eredményeknek és a kutatási módszereik megbízhatósága kapcsán is felvetnek néhány kérdést.[16]

Utóhatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MDMA akut hatásainak elmúltával jelentkező tünetek:

  • Pszichológiai
    • Szorongás és paranoia
    • Depresszió[17][18][19][20]
    • Ingerlékenység[18]
    • Kimerültség[19][20]
    • Csökkent figyelem, koncentráció, motiváció[17]
    • Megmaradt empátia, érzelmi érzékenység, közelség érzése másokhoz
  • Fiziológiai
    • Szédülés, szórakozottság[20]
    • Étvágytalanság[17]
    • Hányinger, székrekedés
    • Álmatlanság[17]
    • Kimerültség[18][20]
    • Állkapocs fájdalom (a fogcsikorgatás következtében)[20][21][22]

Túladagolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Túladagolás esetén potenciálisan súlyos tünetegyüttesek léphetnek fel, mint például a szerotonin szindróma, a stimuláns pszichózis és/vagy a hipertóniás krízis. Tüneteik:

Kémia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Farmakológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Farmakokinetika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogi státusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Stimulants, Narcotics, Hallucinogens – Drugs, Pregnancy, and Lactation., Gerald G. Briggs, OB/GYN News, 1 June 2003.
  2. Turner, Amy. „Ecstasy is the key to treating PTSD”, The Times, 2008. május 4. (Hozzáférés ideje: 2010. május 12.) 
  3. Ecstasy to be tested on terminal cancer patients, Associated Press, 12/28/2004
  4. "Where is Ecstasy Legal?". Ecstasy.org. Retrieved on 2011-06-11.
  5. World Health Organization (2004). Neuroscience of psychoactive substance use and dependence.
  6. European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction. Annual report: the state of the drugs problem in Europe (PDF), Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities (2008). ISBN 978-92-9168-324-6 
  7. United Nations Office on Drugs and Crime. World drug report (PDF), United Nations Publications (2008). ISBN 978-92-1-148229-4 
  8. Drugtext – 10 years of ecstasy and other party drug use in Australia: What have we done and what is there left to do?. Drugtext.org. Retrieved on 2011-06-11.
  9. University of Maryland, College Park Center for Substance Abuse Research: Ecstasy:CESAR
  10. Director's Report to the National Advisory Council on Drug Abuse.. National Institute on Drug Abuse, 2000. május 1
  11. Erowid MDMA Vault: Effects.. Erowid
  12. What Is Ecstasy?. DanceSafe
  13. MDMA Technical FAQ.. TheDEA.org, 2003. május 1
  14. Erowid (September 2001). Short-Term Side Effects of MDMA.
  15. (2008.) „Positron emission tomographic studies of brain dopamine and serotonin transporters in abstinent 3,4-methylenedioxymethamphetamine ("ecstasy") users: relationship to cognitive performance”. Psychopharmacology 200, 439–450. o. DOI:10.1007/s00213-008-1218-4.  
  16. Addiction (February 2011). "New study finds no cognitive impairment among ecstasy users".
  17. ^ a b c d Ecstasy basics. betweenthelines.net.au. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  18. ^ a b c d Ecstasy: effects on the body. ydr.com.au. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  19. ^ a b Ecstasy. betterhealth.vic.gov.au. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  20. ^ a b c d e MDMA Basics. erowid.org. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  21. Arrue A, Gomez FM, Giralt MT: Effects of 3,4-methylenedioxymethamphetamine ('Ecstasy') on the jaw-opening reflex. mdma.net, 2004. április 1. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  22. What Is Bruxism?. bruxism.org.uk. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  23. ^ a b c d e f g John; Gunn, Scott; Singer, Mervyn; Webb, Andrew Kellum. Oxford American Handbook of Critical Care. Oxford University Press (2007). ASIN: B002BJ4V1C. Page 464.
  24. ^ a b c d e f g h i Doweiko, Harold. Concepts Of Chemical Dependency. Thomson; Benjamin Cummings (2006). ISBN 978-0495083696. Hozzáférés ideje: 2012. december 12. 
  25. Peroutka SJ, Newman H, Harris H (1988.). „Subjective effects of 3,4-methylenedioxymethamphetamine in recreational users”. Neuropsychopharmacology 1 (4), 273–277. o. PMID 2908020.  
  26. Chummun H, Tilley V, Ibe J (2010.). „3,4-methylenedioxyamfetamine (ecstasy) use reduces cognition”. Br J Nurs 19 (2), 94–100. o. PMID 20235382.  
  27. de la Torre R, Farré M, Roset PN, Pizarro N, Abanades S, Segura M, et al. (2004.). „Human pharmacology of MDMA: pharmacokinetics, metabolism, and disposition”. Ther Drug Monit 26 (2), 137–144. o. DOI:10.1097/00007691-200404000-00009. PMID 15228154.  
  28. Bassi S, Rittoo D (2005.). „ and chest pain due to coronary artery spasm”. Int J Cardiol 99 (3), 485–487. o. DOI:10.1016/j.ijcard.2003.11.057. PMID 15771938.  
  29. Woodrow G, Turney JH (1999.). „Ecstasy-induced renal vasculitis”. Nephrol Dial Transplant 14, 798. o.  
  30. Badon LA, Hicks A, Lord K, Ogden BA, Meleg-Smith S, Varner KJ (2002.). „Changes in cardiovascular responsiveness and cardiotoxicity elicited during binge administration of Ecstasy”. J Pharmacol Exp Ther 302 (3), 898–907. o. DOI:10.1124/jpet.302.3.898. PMID 12183645.  
  31. Tiangco DA, Halcomb S, Lattanzio FA, Jr., Hargrave BY (2010.). „3,4-Methylenedioxymethamphetamine alters left ventricular function and activates nuclear factor-kappa B (NF-kB) in a time and dose dependent manner”. Int J Mol Sci 11 (12), 4843–4863. o. DOI:10.3390/ijms11124743.  
  32. Mende L, Böhm R, Regenthal R, Klein N, Grond S, Radke J (2005.). „Cardiac arrest caused by an ecstasy intoxication”. Anasthesiol Intensivmed Notfallmed Schmerzther 40 (12), 762–765. o. DOI:10.1055/s-2005-870500. PMID 16362878.  
  33. Qasim A, Townend J, Davies MK (2001.). „Ecstasy induced acute myocardial infarction”. Heart 85 (6), E10. o. DOI:10.1136/heart.85.6.e10. PMID 11359764.  
  34. Auer J, Berent R, Weber T, Lassnig E, Eber B (2002.). „Subarachnoid haemorrhage with "Ecstasy" abuse in a young adult”. Neurol Sci 23 (4), 199–201. o. DOI:10.1007/s100720200062. PMID 12536290.  
  35. Manchanda S, Connolly MJ (1993.). „Cerebral infarction in association with Ecstasy abuse”. Postgrad Med J 69 (817), 874–875. o. DOI:10.1136/pgmj.69.817.874. PMID 7904748.  
  36. Crean RD, Davis SA, Von Huben SN, Lay CC, Katner SN, Taffe MA (2006.). „Effects of (+/-)3,4-methylenedioxymethamphetamine, (+/-)3,4-methylenedioxyamphetamine and methamphetamine on temperature and activity in rhesus macaques”. Neuroscience 142 (2), 515–525. o. DOI:10.1016/j.neuroscience.2006.06.033. PMID 16876329.  
  37. Sharma HS, Ali SF (2008.). „Acute administration of 3,4-methylenedioxymethamphetamine induces profound hyperthermia, blood–brain barrier disruption, brain edema formation, and cell injury”. Ann N Y Acad Sci 1139, 242–258. o. DOI:10.1196/annals.1432.052. PMID 18991870.  
  38. ^ a b Caroline, Nancy. Nancy Caroline's Emergency Care In The Streets. Jones & Bartlett Learning (2010). ISBN 978-0763781729. Hozzáférés ideje: 2012. december 12. 
Forráshivatkozás-hiba: a <references> tagben definiált <ref> tagnek nincs név attribútuma.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a MDMA című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.