Tachycardia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tachycardia
Tachycardia ECG paper.svg
Az EKG magas, percenkénti 100 fölötti szívverést mutat

Osztályozás
ICID10 I47.-I49., R00.0
ICID9 427, 785.0
MehID D013610

A tachycardia (tahikardia) görög eredetű szó, gyöke a tachis (gyors, felgyorsult) és a kardia (szív). A tachycardia a megszokottnál gyakoribb szívverést jelent. Normálisnak az inaktív, vagy éppen alvó ember értékét tekintik. A ritmustól függően nagyon veszélyes lehet ez a betegség. Terhelésre ez az ütem nő, alváskor pedig csökken.

A szívverés növekedése nem csak betegség jele lehet, gyakran lelki eredője van, de okozhatják izgatószerek is, mint például a túlzott kávé (koffein) fogyasztás, vagy energiaital, amely gyerekekre kifejezetten veszélyes.

Definíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A normális sebességű szívverés felső határa az életkortól függ:[1]

  • 1–2 napos: <159 ütés percenként (bpm)
  • 3–6 napos: <166 bpm
  • 1–3 hetes: <182 bpm
  • 1–2 hónapos: <179 bpm
  • 3–5 hónapos: <186 bpm
  • 6–11 hónapos: <169 bpm
  • 1–2 éves: <151 bpm
  • 3–4 éves: <137 bpm
  • 5–7 éves: <133 bpm
  • 8–11 éves: <130 bpm
  • 12–15 éves: <119 bpm
  • >15 éves – felnőtt: <100 bpm

Ha megemelkedik a szív ritmusa, az azt jelenti, hogy nem olyan hatékonyan pumpálja a vért, így kevesebb jut el a test legtöbb részébe. Maga a szív is kevesebbhez jut hozzá. Emellett többet kell dolgoznia és több oxigénre van szüksége. Ebből a szívhez kapcsolódó vértelenség alakulhat ki.[2]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Custer JW, Rau RE, eds. Johns Hopkins: The Harriet Lane Handbook. 18th ed. Philadelphia, PA: Mosby Elsevier Inc; 2008.
  2. Harrison's Principles of Internal Medicine, 17th Edition

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tachycardia témájú médiaállományokat.