Pszilocin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Psilocin Structural Formulae V.1.svg
Psilocin-3d-CPK.png
Pszilocin
IUPAC-név
3-[2-(Dimethylamino)ethyl]-4-indolol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 520-53-6
PubChem 4980
ChemSpider 4807
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C12H16N2O
Moláris tömeg 204,27 g/mól
Olvadáspont 173–176 °C
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus máj
Biológiai
felezési idő
2–3 óra
Kiválasztás vesék/vizelet
Terápiás előírások
Jogi státusz Schedule I
S9
Class A
Schedule III
Alkalmazás szájon át, IV

A Pszilocin (4-hidroxi-dimetil-triptamin, 4-HO-DMT) hallucinogén gomba-alkaloid. A legtöbb pszichodelikus gombában megtalálható foszforizált változatával, a pszilocibinnel együtt.

3–8 óráig hat az emésztéstől, ételektől függően, és hatása egyénenként nagyon különböző. A stresszhez hasonló hatása van (szapora szívverés, pupilla kitágulás, nyitott vagy csukott szemmel látott képek (médiumok esetén, akik nagy dózisban szedik), szinesztézia (pl. hangmagasság színnel társítása).

Szerkezetileg nagyon hasonlít a szerotoninra, azt utánozza a szerotonin-2A (5-HT2A)-receptoron. Agonistája a 5-HT2C és 5-HT1A receptornak is. A dopamin-receptorokra nincs, a noradrenalin-receptorokra csak igen nagy dózisban van hatással.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Psilocin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.