A szkopolamin (INN: scopolamine), vagy hioszcin (C17H21NO4) a tropánalkaloidok közé tartozó gyógyszeranyag, melyet a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényekből nyernek például a beléndekből (Hyoscyamus niger) és a maszlagokból (Datura fajok). A molekula a növény szekunder metabolizmusa során keletkezik
Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat.
Giovanni Antonio Scopoliról nevezték el a szkopolamin alkaloidát, melynek forrását, a Scopolia carniolica - Farkasbogyó (lásd: Gyógynövények listája) nevű növényt ő írta le elsőként.[1]
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben két formája hivatalos:
| Szkopolamin-butilbromid |
Scopolamini butylbromidum |
| Szkopolamin-hidrobromid |
Scopolamini hydrobromidum |
|
Ókori és középkori műtéti anesztézia |
|
| Növényi, állati eredetű |
|
|
| Emberek |
|
|
| Molekulák |
|
|
|
Az alkaloidok típusai |
|
| Indolok |
|
|
| Fenil-etil-aminok |
|
|
| Purinok |
|
|
| Piridinek |
|
|
| Pirrolidinek |
|
|
| Kinolinok |
|
|
| Izokinolinok |
|
|
| Tropánok |
|
|
| Terpenoidok |
|
|
| Betainek |
|
|
|
Deliriánsok (antikolinerg hallucinogén szerek) |
|
|
|
|
|
Pszicholeptikum: altatók és nyugtatók (N05C) |
|
| Barbiturátok |
|
|
| Aldehidek |
|
|
| Benzodiazepinek |
|
|
| Piperidindionok |
|
|
| Kinazolinonok |
|
|
| Nem benzodiazepinek |
|
|
| Melatonin receptor |
|
|
| GHB típus |
|
|
| Egyéb |
|
|
|
Szemészeti készítmények: pupillatágítók és sugárizom-bénító szerek (S01F) |
|
| Kolinerg és muszkarinerg antagonisták |
|
|
| Szimpatomimetikumok |
|
|
