Nitrogén-monoxid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(NO szócikkből átirányítva)
Nitrogén-monoxid
Nitric-oxide-2D.png
Nitric oxide
Nitric-oxide-3D-vdW.png
Nitric oxide
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10102-43-9
ATC kód R07AX01
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet NO
Moláris tömeg 30,0061 g/mol
Megjelenés Színtelen gáz
Sűrűség 1,3 × 103 kg m−3 (folyadék)
1,34 g dm−3 (gáz)
Olvadáspont −163,6 °C (109,6 K)
Forráspont −151,7 °C (121,4 K)
Veszélyek
EU osztályozás Égést tápláló (O),
Nagyon mérgező (T+),
Maró (C)[1]
R mondatok R8, R26, R34[1]
S mondatok S9, S17, S26, S28, S36/37/39, S45[1]
Rokon vegyületek
Rokon nitrogén-oxidok Dinitrogén-oxid
Dinitrogén-trioxid
Nitrogén-dioxid
Dinitrogén-tetroxid
Dinitrogén-pentoxid
Rokon vegyületek Ammónium-nitrát
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A nitrogén-monoxid (INN: nitric oxide) színtelen, vízben rosszul oldódó gáz, szervetlen vegyület. Folyékony halmazállapotban színtelen, melyet sok helyen tévesen kék színűnek említenek, az esetleges kék színt a nyomokban jelenlevő dinitrogén-trioxidtól kapják[2], szilárd halmazállapotban színtelen. Párosítatlan elektront tartalmaz, ezért paramágneses tulajdonságú.[3]

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közönséges hőmérsékleten a levegő oxigénjével azonnal vörösbarna színű nitrogén-dioxid keletkezik belőle. Párosítatlan elektront tartalmaz.

\mathrm{2 \ NO + O_2 \rightarrow 2 \ NO_2}

Telítetlen vegyület, emiatt a reakciókészsége nagy. Klór hatására nitrozil-kloriddá alakul:

\mathrm{2 \ NO + Cl_2 \rightarrow 2 \ NOCl}

Ha oxigén jelenlétében tömény kénsavban nyeletik el, nitrozil-kénsav képződik.

\mathrm{2 \ H_2SO_4 + 2 \ NO + \frac{1}{2} \ O_2 \rightarrow 2 \ HO{-}SO_2{-}O{-}NO + H_2O}

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetben villámcsapások hatására a nitrogén reakcióba lép az oxigénnel, nitrogén-monoxid keletkezik. Ezt azonban a légkör oxigénje nitrogén-dioxiddá oxidálja. A nitrogén-dioxid víz hatására salétromossavvá és salétromsavvá alakul. Ezért nagy viharok alkalmával kis mennyiségű salétromossav és salétromsav kerül a levegőbe és az esővízbe.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előállítása történhet kb. 30% töménységű salétromsav és fémréz reakciójával, vagy ammóniagáz oxidációjával 700 °C körüli hőmérsékleten.

\mathrm{3 \ Cu + 8 \ HNO_3 \rightarrow 3 \ Cu(NO_3)_2 + 2 \ NO + 4 \ H_2O}
\mathrm{4 \ NH_3 + 5 \ O_2 \rightarrow 4 \ NO + 6 \ H_2O}

Élettani szerepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emlősök testében fontos neurotranszmitter. A baktériumok sejtjeiben, a növények, gombák és állati sejtekben is keletkezhet, fontos szabályozó szereppel rendelkezik olyan folyamatokban mint pl. antibiotikum-rezisztencia kialakulása, ATP-termelés és sejtlégzés, apoptózis, fotoszintézis, fagocitózis, sejtmozgás; mikorrhiza-növény szimbiózis illetve gomba-alga szimbiózis létrejötte.[4]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c A nitrogén-monoxid (BGIA GESTIS) (németül)
  2. N. N. Greenwood, A. Earnshow: Az elemek kémiája II. 604.o.
  3. Nyilasi János. Szervetlen kémia. Budapest: Gondolat Kiadó, 175-176 o.. o (1975) 
  4. Rőszer, T (2012) The Biology of Subcellular Nitric Oxide. Springer, ISBN 978-94-007-2818-9

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]