Patológia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A patológia (a görög pathos=fájdalom és logos=tudomány szavakból) a beteg sejtek, szövetek és szervek szerkezeti és funkcionális változásaival foglalkozik. "A patológia az orvostudomány alapja, összeköti az elméleti tudományokat a klinikummal, választ keres a betegségek tüneteit és a betegek panaszait okozó morfológiai és funkcionális elváltozásokkal kapcsolatos kérdésekre."[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A patológia vizsgálati szempontjai
A négy legfőbb szempont, melyek szerint a betegségeket a patológia vizsgálja:
- Etiológia: mi okozza a betegséget
- Patogenezis: a betegség lefolyása, mechanizmusa
- Morfológia: a sejteket, szöveteket, szerveket érintő szerkezeti változások
- Klinikai szempont: a morfológiai változások fukcionális következményei
[szerkesztés] A patológia területei
- Anatómiai patológia
- Törvényszéki patológia
- Citopatológia
- Citogenetika
- Mikrobiológia
- Nosológia (a betegségek osztályozásának tudománya)
- Hematológia
- Immunológia
- Kórszövettan (károsodott szövet mikroszkópos elemzése)
[szerkesztés] A patológia módszerei
- Makroszkópos patológia (autopsia, necropsia vagy boncolás)
- Mikroszkópos patológia (szövettan, immunhisztokémia, elektronmikroszkópia)
- Diagnosztikus célból eltávolított szövetminta biokémiai és molekuláris biológiai elemzése
[szerkesztés] Források
- Patológia 1., Kopper László, Schaff Zsuzsa, 2004, Medicina, Budapest, ISBN 9632429214
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Patológia i.m.
