Rózsás meténg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Rózsás meténg
Catharanthus roseus white CC-BY-SA.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Család: Meténgfélék (Apocynaceae)
Nemzetség: Catharanthus
Faj: C. roseus
Tudományos név
Catharanthus roseus
(L.) G.Don
Szinonimák

Vinca rosea

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsás meténg témájú kategóriát.

A rózsás meténg vagy rózsameténg (Catharanthus roseus) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó növényfaj. Linné még a meténg nemzetségbe sorolta, a modern rendszerleírások szerint azonban annak testvércsoportjába[1], a Catharanthus-ba tartozik. Madagaszkáron őshonos[2][3], ahol elsősorban az irtásos-égetéses földművelés miatt csökkent a termőterülete, veszélyeztetett faj.[4] A világ más részein azonban széles körben termesztik, sok szubtrópusi és trópusi területen meg is honosodott.[5]

Örökzöld félcserje vagy lágy szárú növény, legfeljebb 1 méter magasra nő meg. A fényes zöld, szőrtelen levelek rövid, 1-1,8 cm-es levélnyélen, párosával átellenesen erednek. Alakjuk a tojásdadtól a hosszúkás, téglalap alakúig terjed, hosszuk 2,5–9 cm, szélességük 1-3,5 cm. A levelek középső ere világosabb zöld. A virágok színe a fehértől a sötétrózsaszínig terjed, közepük sötétebb vörös. Az alapjuknál 2,5–3 cm hosszúságú pártacsővé összeforrt szirmok 2–5 cm-es, ötszirmű pártát alkotnak. A termés 2–4 cm hosszú, 3 mm széles tüszőtermés.[5][6][7][8]

Termesztése, felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Catharanthus roseus kerti növényként (Brazília)

A rózsás meténget régóta termesztik gyógy- és dísznövényként. A hagyományos kínai orvoslásban kivonatát számos betegség, köztük a cukorbetegség, a malária és a Hodgkin-kór gyógyítására használják.[6] A növényből kivont vinkrisztin és vinblasztin kemoterápiákban alkalmazott szer.[4]

A rózsás meténg hagyományos, gyógyító célú használata ellenére a nyugati gyógyszercégek a C. roseus-alapú gyógyszerekre kompenzáció nélkül benyújtott szabadalmak a biokalózkodás gyanúját vetítik ezekre a cégekre.[9]

Fogyasztása veszélyes is lehet.[4] Hallucinogén, emiatt Louisianában kizárólag dísznövényként ültethető.

Dísznövényként kedvelt tulajdonsága, hogy jól viseli a szárazságot és a tápanyagszegény talajt. Népszerű szubtrópusi kertekben, ahol a hőmérséklet nem esik 5-7 °C alá, mérsékelt égöv alatt pedig meleg évszaki virágágyásokban. Hosszú ideig virágzik, trópusi körülmények között egész évben, meleg mérsékelt égöv alatt tavasztól késő őszig. A napos helyeket, jó vízelvezetésű talajt kedveli. Számos termesztett fajtája van, egyeseket virágszín (fehér, mályva-, barackszín, skarlátvörös, narancsvörös), másokat a mérsékelt égövi hűvös jobb tűrése érdekében szelektáltak. Az ismertebb fajták közé tartozik az 'Albus' (fehér virágok), 'Grape Cooler' (rózsaszín; hidegtűrő), az Ocellatus Group (különböző színek) és a 'Peppermint Cooler' (fehér, vörös középpel; hidegtűrő).[5]

Fitoplazma-fertőzés tünetei
Catharanthus roseus

A C. roseus-t a növénykórtanban a fitoplazma-fertőzés kutatásában gazdanövényként használják fel.[10] Ennek az az oka, hogy a fitoplazmák többségével könnyű megfertőzni, és könnyen felismerhető tüneteket produkál, mint a fillódia (a virág elzöldülése, ellevelesedése) vagy a jelentősen redukált levélméret.[11]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. B. Sennblad, B. Bremer: Classification of Apocynaceae s.l. according to a new approach combining Linnaean and phylogenetic taxonomy. Syst. Biol. 51(3), 2002, S. 389-409. (PDF)
  2. Flora of Madagascar: Catharanthus roseus
  3. Germplasm Resources Information Network: Catharanthus roseus
  4. ^ a b c DrugDigest: Catharanthus roseus
  5. ^ a b c Huxley, A., ed. (1992). New RHS Dictionary of Gardening. Macmillan ISBN 0-333-47494-5.
  6. ^ a b Flora of China: Catharanthus roseus
  7. College of Micronesia: Catharanthus roseus
  8. Jepson Flora: Catharanthus roseus
  9. Karasov, C. (2001.). „Who Reaps the Benefits of Biodiversity?”. Environmental Health Perspectives 109 (12), A582–A587. o, Kiadó: Environmental Health Perspectives, Vol. 109, No. 12. DOI:10.2307/3454734. PMID 11748021.  
  10. C. Marcone, A. Ragozzino, E. Seemuller (1997) Dodder transmission of alder yellows phytoplasma to the experimental host Catharanthus roseus (periwinkle) Forest Pathology 27 (6), 347–350.
  11. Chung-Jan Chang. Pathogenicity of Aster Yellows Phytoplasma and Spiroplasma citri on Periwinkle. Presented at the 89th Annual Meeting of The American Phytopathological Society, August 12, 1997, Rochester, NY
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Catharanthus roseus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.