Emlőrák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az emlőrák vagy mellrák az emlő sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés.[1] Leggyakrabban az emlő mirigyszövetéből, illetve a tejutak falát bélelő hámszövetből kiinduló rosszindulatú daganat. A tüdőrák után a második leggyakoribb rákos megbetegedés a világon (az összes rákos eset 10,4%-a, mindkét nemet beleértve),[2] és az ötödik leggyakoribb rákhoz köthető halálok.[3] Csak a nőket vizsgálva azonban az emlőrák magasan a leggyakoribb rákfajta, előfordulásában és a halálos esetek arányában egyaránt.[3] 2005-ben 502 000-en haltak meg emlőrákban a világon (ez a rákos halálesetek 7%-a, az összes haláleset csaknem 1%-a).[3] Az emlőrákos esetek száma az 1970-es évek óta jelentősen emelkedett, amit részben a nyugati civilizáció modern életvitelének a számlájára írnak.[4][5]

Az emlőrák előfordulási aránya sokkal magasabb nyugaton (Európában és Észak-Amerikában) mint a Harmadik világ országaiban. Az észak-amerikai nőknél figyelték meg az emlőrák legmagasabb előfordulási arányát.[6] Az USA-ban a nők között az emlőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés, és a második leggyakoribb rákhoz köthető halálozási ok (a tüdőrák után).[6] Az amerikai nőknek életük során 1:8 (12,5%) esélyük van arra, hogy invazív (szövetekbe behatoló) emlőrákjuk lesz, és 1:35 (3%) esélyük arra, hogy emlőrákban fognak meghalni.[6]

Európában a rosszindulatú megbetegedések – ezek között az emlőrák is – túlélési esélye tekintetében Magyarország a legrosszabbak közé tartozik. A mellrák a posztmenopauza állapotában lévő nőknél népbetegségi szintre emelkedett az utóbbi időben. Az Országos Onkológiai Intézet felmérése szerint hazánkban élete során minden tizedik nő személyesen is megtapasztalja az emlőrákot. Ennek ellenére a nők többségének nincsen a birtokában elegendő információ a rákos betegségekkel kapcsolatban.

Mivel az emlő férfiakban és nőkben ugyanazokból a szövetekből épül fel, az emlőrák férfiakban is kialakulhat.[7][8] Férfiaknál a mellrák gyakorisága századakkora, mint a nőknél, de a rákos esetek túlélési esélye statisztikailag megegyezik a nőknél és a férfiaknál.[9]

Mit nevezünk korai emlőráknak?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai emlőrák esetében a rákos megbetegedés még nem terjed túl az emlőn, illetve az azonos oldali nyirokcsomókon. Épp ezért a korai emlőrák még műthető stádiumban van.

Mit jelent az áttétes emlőrák?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erről akkor beszélünk, ha – a késői felismerés miatt – a sejtek már eljutottak a távolabbi szervekbe, és ott megtapadva újabb daganatos csomókat, áttéteket képeztek.

Az emlőrák kialakulásának kockázatát növelő tényezők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vannak bizonyos rizikófaktorok, melyek megléte esetén nagyobb valószínűséggel alakulhat ki az emlőrák; - a családban már előfordult emlőrák - gyermektelen nők - 30 éves kor felett születik az első gyermek - elhízás - magas zsírtartalmú étrend, túlzott alkoholfogyasztás - ösztrogéntartalmú gyógyszerek (hormonpótló kezelés, fogamzásgátló tabletták)

Az emlőrák diagnosztikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsőként meg kell említeni a rendszeres szűrés fontosságát, hiszen így az emlőrákok többsége még korai stádiumban felismerhető. Ez magában foglalja, mind az emlők un. önvizsgálatát, mind a mammográfiás vizsgálatot.

Elváltozás esetén finomtű-cytologiát, vagy core-biopsziát (vastagtűs biopsziát) végeznek, melyet szövettani vizsgálatnak vetnek alá. Az emlőráknak több megjelenési formája van, lehetnek enyhébb kórjóslatúak és rosszabb prognózisúak is. Ezek felismerése szövettani vizsgálattal és speciális – immunhisztokémiai, molekuláris biológiai – módszerekkel történik.

Az emlőrák kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

műtét[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

irradiatio[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(sugárkezelés)

chemotherapia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • AC: adriamycin, cyclophosphamide
  • CAF: cyclophosphamide, adriamycin, 5-fluorouracil
  • CEF: cyclophosphamide, epirubicin, 5-fluorouracil
  • CMF: cyclophosphamide, methothrexate, 5-fluorouracil
  • EC: epirubicin, cyclophosphamide
  • FAC: 5-fluorouracil, adriamycin, cyclophosphamide
  • FEC: 5-fluorouracil, epirubicin, cyclophosphamide
  • GCSF: granulocyte colony stimulaty factor
  • TAC: docetaxel, 5-fluorouracilhttp://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC359433/figure/fb1-29/

adjuváns kezelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • hormonkészítmények,
  • "hormongátlók" (pl. Tamoxifen, Raloxifene, Aromatase Inhibitorok)[10];[11] Bebizonyosodott, hogy a tamoxifen (szelektív ösztrogén receptor modulátor) öt éven át tartó napi alkalmazása 50%-kal csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát az arra fogékony nők esetében. [[12]]
  • petefészek-eltávolítás a saját oestrogen-hormon termelésének megszüntetésére;
  • HER-2 pozitív esetben [13]: trastuzumab (HERCEPTIN), ami egy speciális monoklonális antitest [14]; http://webio.hu/huon/2006/50/4/0293/0293a.pdf
  • a kóros érnövekedést gátló kezelés: pl.: bevacizumab (AVASTIN)[15]; stb.

Megelőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emlőrák, illetve megelőző állapotai az önvizsgálatnak és a mára lehetővé vált szűrésnek köszönhetően a jól megelőzhető, illetve a korán felfedezhető elváltozások közé tartoznak. Tegyen meg mindent a megelőzés érdekében:

  1. Gondoztassa vérzési rendellenességeit. Nem a hormonok a veszélyesek, hanem a hormonális egyensúly hiánya, mely mindig megmutatkozik vérzési rendellenességekben is. Különösen a változókor előtti vérzési rendellenességek hajlamosítanak az emlőrákra!
  2. 20 éves kortól havonta végezze el az emlő önvizsgálatát!
  3. Évente járjon el rákszűrő vizsgálatra!
  4. A legkisebb gyanú esetén is forduljon szakorvoshoz!
  5. Amennyiben családjában előfordult emlőrák, fokozottan figyeljen az önvizsgálatra és a rendszeres szakorvosi vizsgálatra (30 és 45 éves kor között 3 évente ajánlott mammográfiás vizsgálat)!
  6. Amennyiben családjában nem fordult elő emlőrák, 45 és 65 éves kora között évente vegyen részt mammográfiás szűrésen!

Alternatív kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klinikai vizsgálatok szerint az étrendbe épített nem emészthető szénhidrát (inulin) gátolta a tumor fejlődését. Az inulin fogyasztása rizikómentes, és könnyedén alkalmazható a rákterápiában. A rákellenes hatás a Lactobacillus béta-glucuronidáz enzim gátlásán alapul. Ez a székletben található enzim a szervezet detoxikáló tevékenységét gátolja abban, hogy az ösztrogén egy kevésbé aktív/toxikus formában estriollá alakuljon át. Az ösztrogén toxikus formája ugyanis a mellrák rizikóját növeli. Az inulin a bélflóra normalizálása útján az ösztrogén legtoxikusabb formáját kiiktatja. A leggazdagabb inulinforrás eddigi ismereteink szerint az ősi biblikus időktől is ismert csicsóka.[16]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. American Cancer Society: What Is Breast Cancer?, 2007. September 26,. (Hozzáférés: 2008. február 3.)
  2. World Health Organization International Agency for Research on Cancer: World Cancer Report, 2003. June. (Hozzáférés: 2008. február 3.)
  3. ^ a b c World Health Organization: Fact sheet No. 297: Cancer, 2006. February. (Hozzáférés: 2007. április 26.)
  4. Laurance, Jeremy. „Breast cancer cases rise 80% since Seventies”, The Independent, 2006. szeptember 29. (Hozzáférés ideje: 2006. október 9.) 
  5. Breast Cancer: Statistics on Incidence, Survival, and Screening. Imaginis Corporation, 2006. szeptember 2. (Hozzáférés: 2006. október 9.)
  6. ^ a b c American Cancer Society: What Are the Key Statistics for Breast Cancer?, 2007. September 13,. (Hozzáférés: 2008. február 3.)
  7. Male Breast Cancer Treatment - National Cancer Institute. National Cancer Institute, 2006. szeptember 2. (Hozzáférés: 2006. október 16.)
  8. Breast Cancer in Men: Cancer Research UK. Cancer Research UK, 2007. szeptember 2. (Hozzáférés: 2007. november 6.)
  9. American Cancer Society: What Are the Key Statistics About Breast Cancer in Men?, 2007. September 27,. (Hozzáférés: 2008. február 3.)
  10. [1]
  11. http://www.asco.org/ASCOv2/Practice+%26+Guidelines/Guidelines/Clinical+Practice+Guidelines/Breast+Cancer/American+Society+of+Clinical+Oncology+Clinical+Practice+Guideline+Update+on+the+Use+of+Pharmacologic+Interventions+Including+Tamoxifen%2C+Raloxifene%2C+and+Aromatase+Inhibition+for+Breast+Cancer+Risk+Reduction
  12. [R%C3%A1k_%28betegs%C3%A9g%29|http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1k_%28betegs%C3%A9g%29]
  13. http://www.cancer.gov/dictionary/?CdrID=44945
  14. http://www.cancer.gov/dictionary/?CdrID=45439
  15. http://www.cancer.gov/dictionary/?CdrID=46115
  16. Csicsókával a mellrák ellen

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]