Inváziós faj
A biológiai sokféleség nagyrészt az élőlények elkülönült evolúciójának és a helyi feltételekhez való alkalmazkodásának az eredménye. Egy új faj érkezése az adott ökoszisztémába természetes jelenség. A legtöbb idegenhonos faj nem képes életben maradni, vagy nem válik inváziós fajjá, hanem az őshonos fajok közösségében stabil részese lesz a táplálkozási hálózatnak. Néhány esetben azonban mégis hirtelen és tömegesen képesek e fajok elterjedni, ezzel rövidebb-hosszabb időre felborítják a korábban kialakult ökológiai egyensúlyt. Hosszabb időtávon egy új egyensúlyi helyzet alakul ki, azonban addigra kiszoríthatnak őshonos fajokat (azáltal, hogy szűkítik az életterüket vagy ragadozójuk lesznek) amelyek kihalnak.
Ezzel szemben nem természetes a fajok terjedésének jelenlegi mértéke a kereskedelem, utazás és szándékos betelepítések révén. [1]Az özönfajok megváltoztathatják a korábbi ökológiai viszonyokat, így kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, és komoly gazdasági károkat okozhatnak.
Jelenleg az inváziós idegenhonos fajokat tartják a globális biodiverzitás-csökkenés második fő okának közvetlenül az élőhelypusztítás mögött. Az özönfajoknak minden szinten kedvezőtlen környezeti, gazdasági és társadalmi (pl. egészségügyi) hatásai vannak. [2]
Történelmi példa a patkányok behurcolása Polinéziába.
Tartalomjegyzék |
Özönnövények Magyarországon [szerkesztés]
1998. március 11-13. között Jósvafőn rendezték meg az Agresszív adventív növényfajok és a természetvédelem című szakmai találkozót. A rendezvényen összeállították a legveszélyesebb fajok listáját, amely 33 adventív és 3 őshonos (ám megfelelő feltételek között inváziós tulajdonságokat mutató) fajt tartalmaz.
Adventív fajok [szerkesztés]
- amerikai alkörmös (Phytolacca americana)
- ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica)
- átoktüske (Cenchrus incertus)
- bálványfa (Ailanthus altissima)
- betyárkóró (Conyza canadensis)
- Bíbor nenyúljhozzám (Impatiens grandulifera)
- borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta)
- csicsóka (Helianthus tuberosus)
- egynyári seprence (Erigeron annuus)
- fehér akác (Robinia pseudo-acacia)
- gyalogakác (Amorpha fruticosa)
- japán komló (Humulus scandens)
- Kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)
- kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) (+rokon fajok)
- keresztlapu (Erechtites hieraciifolia)
- keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)
- kisvirágú nenyúljhozzám (Impatiens parviflora)
- kőrislevelű juhar (zöld juhar, Acer negundo)
- magas aranyvessző (Solidago gigantea)
- magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata)
- nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)
- olasz szerbtövis (Xanthium italicum)
- óriás japánkeserűfű (Fallopia sachalinensis)
- őszirózsa (Aster spp.)
- parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
- parti szőlő (Vitis riparia)
- selyemkóró (Asclepias syriaca)
- süntök (Echinocystis lobata)
- sokvirágű napraforgó (Helianthus decapetalus)
- sziklai szőlő (Vitis rupestris)
- vadszőlő (Parthenocissus spp.)
- vörös kőris (Fraxinus pennsylvanica)
Őshonos fajok [szerkesztés]
- Nád (Phragmites australis)
- Siska nád(tippan) (Calamagrostis epigeios)
- Vad v. földi szeder fajcsoport (Rubus fruticosus agg.)
Invázív állatfajok Magyarországon [szerkesztés]
Gerinctelenek [szerkesztés]
- Burgonya fonalféreg (Globodera rostochiensis)
- Fehér burgonya fonalféreg (Globodera pallida)
- Cifra rák (Orconectes limosus)
- Amerikai folyamirák (Pacifastacus leniusculus)
- Kínai gyapjas ollójú rák (Eriocheir sinensis)
- Hársbodobács (Oxycarenus lavaterae)
- Platánbodobács (Arocatus longiceps)
- Zöld vándorpoloska (Nezara viridula)
- Keleti levéllábú-poloska (Leptoglossus occidentalis)
- Amerikai lepkekabóca (Metcalpha pruinosa)
- Amerikai bivalykabóca (Stictocephala bisonia)
- Scaphoideus titanus (littoralis) - egy mezeikabóca faj
- Szőlő gyökértetű (Viteus vitifolii)
- Vértetű (Eriosoma lanigerum)
- Kaliforniai pajzstetű (Diaspidiotus perniciosus)
- Amerikai darázscincér (Neoclytus acuminatus)
- Krumplibogár (Leptinotarsa decemlineata)
- Amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera)
- Babzsizsik (Acanthoscelides obtectus)
- Harlekinkatica (Harmonia axyridis)
- Amerikai fehér medvelepke v. amerikai szövőlepke (Hypantria cunea)
- Tölgy-selyemlepke (Antheraea yamamai)
- Vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella)
- Keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata)
- Spanyol meztelencsiga (Arion lusitanicus)
- Arion rufus - egy házatlancsiga faj
- Amuri kagyló (Anodonta woodiana)
- Ázsiai kagyló (Corbicula fluminea)
Gerincesek [szerkesztés]
- Kínai razbóra (Pseudorasbora parva)
- Ezüstkárász (Carassius gibelio)
- Törpeharcsa (Ameiurus nebulosus)
- Fekete törpeharcsa (Ameiurus melas)
- Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss)
- Naphal (Lepomis gibbosus)
- Amurgéb (Perrccottus glenii)
- Kessler-géb (Neogobius kessleri)
- Feketeszájú géb (Neogobius melanostomus)
- Amur (Ctenopharyngodon idella)
- Fekete amur (Mylopharyngodon piceus)
- Fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix)
- Pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis)
- Kisszájú buffalo (Ictiobus bubalus)
Hüllők
- Vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans)
- Kanadai lúd (Branta canadensis)
- Mandarinréce (Aix glacerulata)
- Fácán (Phasianus colchicus)
- Dámvad (Dama dama)
- Muflon (Ovis musimon)
- Mosómedve (Procyon lotor)
- Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)
- Pézsmapocok (Ondatra zibethicus)
Források [szerkesztés]
- Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről 99. számú ajánlás (2003) az özönfajok elleni Európai Stratégiához (elfogadta az Állandó Bizottság 2003. december 4-én)
- Európai stratégia az özönfajok ellen. ISBN 978-963-06-4020-6
- Harka Á. & Sallai Z. (2004): Magyarország halfaunája. Nimfea, Szarvas. ISBN 963-86475-3-1
További információk [szerkesztés]
- Országos rákfelmérés
- Invázív fajokkal kapcsolatos kiadványok
- Corbicula fluminea terjedése
- Malakológiai Tájékoztató
- Kukoricabogár terjedése
- Harlekin katicabogár terjedése
- Az amuri kagyló meghódította a Balatont
- Kagylók a Tiszában
- A Balatonkutatási Alapítvány által támogatott kutatásokról
- Az olasz szerbtövis (Xanthium italicum Mor.) versenyképessége, allelopátiája és a védekezés lehetőségei
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Endresz István: MondializálásEgészség 2001.3.
- ↑ Idegen invazív fajok Európa területénOrogo 2009.03.18.
